Magyarországi anime és manga kultúra
A 20. század második felében a fiatalok szubkultúrákat alakítottak ki a nyugati társadalmakban, amelyek elváltak a mainstream kultúrától. A szakirodalom[1] azt a csoportot vagy réteget tekinti szubkultúrának, amely sok esetben ellenkultúraként viselkedik, mivel az idetartozó emberek a meglévő társadalmi értékek és normák ellen lázadnak, akár megjelenésükkel, viselkedésükkel, művészetükkel vagy életmódjukkal. A szociológusok[2] ma már úgy vélik, hogy ezek az alcsoportok nem feltétlenül deviáns viselkedésűek, hanem a fiataloknak a társadalomba való beilleszkedését segítő szocializációs színterek. Az század során már több szubkultúra létrejött. Az egy szubkultúrába tartozó emberek közösségtudata, valamint közös értékrendje nagyon erős. Ennek következménye, hogy a csoporthoz tartozók egyforma magatartásformákat, közös értékeket, közös normákat alakítanak ki. Különféle kulturális jelenségeken keresztül fejezik ki ezeket a normákat és értékeket, mint a zene, nyelvhasználat, ruházat, szórakozás stb. A szociológusok és médiakutatók szerint a 2000-es évek elején jelent meg Magyarországon az animerajongók, vagy az anime-fanek szubkultúrája.[3] Ebben szerepe lehet, annak, hogy ezekben az években kezdtek megalakulni hivatalos szervezetek és csoportok a szubkultúrához kapcsolódóan. Az anime és manga rajongók, akik a japán készítésű rajzfilmeket és képregényeket rendszeresen nézik és olvassák, valamint a rajongói közösség tagjának vallják magukat. Az anime rajongók szubkultúrája tapasztalataim szerint évről évre folyamatosan bővül az új generáció idősödésével együtt.
E szubkultúra különlegessége az, hogy a manga-anime szubkultúra a Kelet-Ázsiából, pontosabban Japánból indult. A szubkultúra fő terjedési útvonala az internet és a televízió volt, valamint a nyomtatott média is megjelent Magyarországon az animéhez kötődően.[4] Ezekre később még részletesebben kitérek. A szubkultúrához erősen kapcsolódik a manga, a japán fekete-fehér képregény is. A mangák és az animék műfaja igen kiterjedt. Az animerajongóknak évente vagy mostanság már negyedévente találkozókat szerveznek.
A keleti kultúrák, mint a koreai vagy japán, egyre nagyobb teret nyertek maguknak a társadalomban. A távol-keleti kultúra a nyugati emberek számára egzotikusnak tűnik, amelynek erős vonzerője van. Ennek következtében Európa- és Amerika-szerte a japán kultúra, annak is legfőképpen a popkultúra része rendkívül gyors terjedésbe kezdett a század elején. Szapu Magda etnográfus szerint a szubkultúra keresése, illetve irányzatokba való beilleszkedés a serdülőkorban, 14–16 évesen következik be a legtöbb esetben, azonban megjelent az a tendencia, hogy egyre korábbi életszakaszban kezdődik el a fiatalok számára. Ennek oka a korai életmódminta és értékrend elutasítása, amelyet családjuk kínál.[5] Az animerajongók nagy része is a középiskolás korosztályból kerül ki, azonban egyre gyakrabban kerülnek ki fiatal felnőttek is.[6] Az idő múlásával a 2000-es évek eleji fiatalok, akik az első animerajongók közé tartoznak, már a 20-as és 30-as éveikben járnak. Tehát a felnőtt rajongók száma is megnövekedett az évek során.
Egy következő különbség a többi szubkultúrával szemben - azon kívül, hogy az eddigi szubkultúrák Nyugat-Európából vagy az Amerikai Egyesült Államokból indultak – az, hogy alapvetően egy zenei irányzat vagy egy kapcsolódó ideológia állt a hátterükben. Az anime-manga szubkultúra Kelet-Ázsiából, Japánból származik, és az egész japán kultúrát tekinthetjük hátterének. Tehát sok kulturális elemet közvetít, mint például hagyományok, valamint megismerteti a társadalmi szokásokat is. Maga a szubkultúra is sokkal több rétegűbb, többféle módon és formában közvetíti a kulturális tartalmat. Az egész a japán kultúrából merít, így a lehetőségek sokkal kimeríthetetlennek tűnhet. Végül a szubkultúra hátterében egy élő nemzet kultúrája áll, még ha az anime-manga rajongók szubkultúrája csak egy részét is közvetíti.[7] A japán popkultúra és fejlődő technológia folyamatosan új lehetőségeket tárnak fel a rajongók részére és vonzanak be újabb „tagokat” a rajongói közösségbe.
Magyarországon a Kádár korszakban (1956-1989) a képregénykiadás erős fenntartásokkal és korlátozásokkal működhetett. Néhány, a kormány által meghatározott műfajt és típust engedélyeztek, mint például az irodalmi adaptációs, a történelmi ismeretterjesztő vagy a Francia Kommunista Párthoz közel álló kiadók képregényei. A nagy mennyiségű képregény ellenére, amely a nyugatibb országokban jelent meg (Franciaország, Egyesült Államok), nagyon csekély számú képregény jelent meg Magyarországon.[8] Az 1990-es években több sikeres magyarul megjelenő anime, mint a Sailor Moon vagy Dragon Ball után, 1999-ben a Sailor Moon mangát magyarul is kiadták az akkori képregényekre jellemző amerikai stílusban.[9] A 2000-es évek közepén kezdett el intézményesülni a magyarországi keleti típusú képregény. Több kiadó is létezett ekkor a mangák kiadását célkeresztbe véve, mint például a Mangattack és a Fumax kiadó, amely a japán TokyoPoppal működött együtt, valamint a MangaFan kiadó. Jelenleg nincsen egy jelentős, magyar nyelvre fordító manga kiadó sem a piacon Magyarországon, annak ellenére, hogy a kereslet igen nagynak mondható. Ennek egyik oka azonban az lehet, hogy sok manga interneten keresztül is elérhető. Különféle platformok állnak rendelkezésre, melyen keresztül kevés összeg befizetésével olvashatnak mangákat a rajongók. Ma a Fumax és a MangaFan kiadó ad ki évente néhány, igen kevés darabszámú mangát, azonban ezek legfőképpen a század eleje óta futó sorozatok további részei, illetve a már megjelent részeket árusítják továbbra is, így újabb manga sorozatok nem jelennek meg a magyar piacon.
A magyarországi rendszerváltás előtt sok sikeres rajzfilm jelent meg, azonban az nem tudatosult a nézőkben, hogy japán animét látnak vagy esetleg egy amerikai rajzfilmet. Az 1970-es években már mutattak be egész estés japán rajzfilmeket, majd az 1980-as években televíziós sorozatok is megjelentek. Sokan később tudták meg, hogy valójában, amit láttak az japán eredetű anime. Az 1990-es évek második felében az anime második hulláma nagy változást hozott. Az ekkor bemutatott rajzfilmek hozták el az áttörést, amely a japán popkultúra termékeinek és gyakorlatainak elfogadását jelentette. [10] Innentől kezdve a rajongók még tudatosabban különválasztották a japán animét az egyéb származású rajzfilm adaptációktól.
A magyar rajongók nyomtatott médián keresztül is tájékozódhattak az animéről, mangáról és az egész japán kultúráról. Ebből a célból jött létre 2007-ben - az azóta már megszűnt - AnimeStars és a máig is létező Mondo magazin.[11] Az AnimeStars magazin megmentésére a 2010-es években online példányokat hoztak létre, azonban ez nemsokára megszűnt. A médiához köthetően ekkor indult útjára az Animax csatorna, amelyen japán és magyar szinkronos animéket sugároztak. Az Animax csatorna előzménye az A+ (Anime+) csatorna volt, amely 2004-től 2007-ig létezett a magyar köztudatban, majd az Animax vette át helyét, amely 2014-ben szűnt meg.[12] Az amerikai eredetű Fox Kids, majd későbbi nevén Jetix (ma már Disney Channel) is közvetített, illetve szinkronizált néhány anime sorozatot az 1990-es évektől a 2000-es évek elejéig. Manapság különböző animerajongó csapatok összefogásával és támogatásával készülnek szinkronváltozatok a különböző animékhez. Ezekből az összefogásokból is kitűnik az, hogy mennyire összetartó, emellett pedig kitartó is tud lenni a szubkultúra. Ezenkívül néhány világszerte ismertebb animét felkaroltak magyar kereskedelmi televíziócsatornák, azonban ezek száma igen csekély évente. Internetes weboldalon is nézhetnek animét az érdeklődők, azonban magyar szinkronizáció itt sem található hozzá. A legtöbb esetben angol felirattal nézhetik az előfizetők és regisztrált látogatók.
A magyar rajongók nyomtatott médián keresztül is tájékozódhattak az animéről, mangáról és az egész japán kultúráról. Ebből a célból jött létre 2007-ben - az azóta már megszűnt - AnimeStars és a máig is létező Mondo magazin.[11] Az AnimeStars magazin megmentésére a 2010-es években online példányokat hoztak létre, azonban ez nemsokára megszűnt. A médiához köthetően ekkor indult útjára az Animax csatorna, amelyen japán és magyar szinkronos animéket sugároztak. Az Animax csatorna előzménye az A+ (Anime+) csatorna volt, amely 2004-től 2007-ig létezett a magyar köztudatban, majd az Animax vette át helyét, amely 2014-ben szűnt meg.[12] Az amerikai eredetű Fox Kids, majd későbbi nevén Jetix (ma már Disney Channel) is közvetített, illetve szinkronizált néhány anime sorozatot az 1990-es évektől a 2000-es évek elejéig. Manapság különböző animerajongó csapatok összefogásával és támogatásával készülnek szinkronváltozatok a különböző animékhez. Ezekből az összefogásokból is kitűnik az, hogy mennyire összetartó, emellett pedig kitartó is tud lenni a szubkultúra. Ezenkívül néhány világszerte ismertebb animét felkaroltak magyar kereskedelmi televíziócsatornák, azonban ezek száma igen csekély évente. Internetes weboldalon is nézhetnek animét az érdeklődők, azonban magyar szinkronizáció itt sem található hozzá. A legtöbb esetben angol felirattal nézhetik az előfizetők és regisztrált látogatók.
A rajongói közösségszervezés alapjául szolgál a 2003-ban megalakult és még mindig működő Magyar Anime Társaság. A Társaság tevékenységének köszönhetően már régóta vannak rajongói összejövetelek, conok (fan convention, rajongói találkozó), amelyeknek sikere hozzájárult mangakiadás feléledéséhez. A Társaság több helyen is szervezett összejöveteleket, melynek neve először HungaroCon, majd AnimeCon és SakuraCon volt.[13] Később ezek eltűntek és a MondoCon vette át helyét, melynek fő szervezője a már említett, máig futó Mondo magazin, mely a MangaFannal együttműködve létezik és szervezik a különféle programokat az anime, manga és Japán iránt érdeklődőknek.[14] A MondoCon lett az anime-fanek legnagyobb összejövetele, melyet negyedévente, évszakonként rendeznek meg (téli, tavaszi, nyári, őszi). A Mondo magazin internetes tevékenységével mindig friss információval szolgál a japán kultúra és társadalom kedvelői számára. Valamint az elmúlt években anime táborokat is szerveznek, amelyre bárki jelentkezhet. Az országos szintű rendezvényeken felül egyes városok helyi találkozókat is tartanak.
A japán technológia, ezzel együtt pedig a szórakoztatóipar már szinte minden magyar ember számára ismerős a 21. században. Magyarországon legfőképpen a japán kultúra, azon belül is a popkultúra nyert teret magának a társadalomban és tartja fenn magát a köztudatban az anime és manga segítségével. Az anime és manga műfaji sokszínűségének köszönhetően a korosztályokból bárki megtalálhatja a kedvére valót. A Mondo magazin és a Magyar Anime Társaság tevékenysége nagyban hozzájárul ezekhez a folyamatokhoz. A felnövekvő új generáció tudatában az anime és manga egyáltalán nem keveredik a „nyugati” rajzfilmekkel és képregényekkel. A legtöbben el tudják különíteni a „nyugatit” a „keletitől”, még ha mindenképpen Ázsiához kötik is a fogalmakat, nem feltétlenül Japánhoz társítják. Ezt bonyolítja az a tény, hogy Kínában és Koreában is egyre több népszerű animáció és manga jelenik meg.
Bibliográfia
Maksa Gyula 2014. „Keleti típusú képregény Magyarországon és francia nyelvterületen”, Médiakutató, XV. évf. 4. szám, 67-74.
Matóné Szabó Csilla 2009. „Egy japán eredetű szubkultúra: az animék és a mangák világa”, Iskolakultúra, 2009/12, 3-22.
Mészáros György 2006. Mindennek fonákja? – vagy tán nem is az – az ifjúsági szubkultúra jelenségéről. In Trencsényi László (szerk.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest.
Szapu Magda 2002. A zűrkorszak gyermekei. Századvég, Budapest.
Matóné Szabó Csilla 2009. „Egy japán eredetű szubkultúra: az animék és a mangák világa”, Iskolakultúra, 2009/12, 3-22.
Mészáros György 2006. Mindennek fonákja? – vagy tán nem is az – az ifjúsági szubkultúra jelenségéről. In Trencsényi László (szerk.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest.
Szapu Magda 2002. A zűrkorszak gyermekei. Századvég, Budapest.
Internetes források
Kálmos Borbála, 2003. Az erőszakosság relativitásának elmélete, Médiakutató https://mediakutato.hu/cikk/2003_04_tel/01_eroszakossag_relativitasanak (2021. 05. 09. 11:34)
Magyar Anime Társaság http://www.animetarsasag.hu/az-egyesuletrol (utolsó megtekintés: 2021. 05. 02. 14:29)
MangaFan http://mangafan.hu/mangafan/akiado (utolsó megtekintés: 2021. 05. 02. 15:56)
Mondo Facebook https://www.facebook.com/mondomagazin/ (utolsó megtekintés: 2021. 05. 02. 16:20)
Wayback Machine 2010. Animax ni tsuite アニマックスについてhttps://web.archive.org/web/20110912055341/http://www.animax.co.jp/about/index.php?proc=company (utolsó megtekintés: 2021. 05. 02. 13:48)
Magyar Anime Társaság http://www.animetarsasag.hu/az-egyesuletrol (utolsó megtekintés: 2021. 05. 02. 14:29)
MangaFan http://mangafan.hu/mangafan/akiado (utolsó megtekintés: 2021. 05. 02. 15:56)
Mondo Facebook https://www.facebook.com/mondomagazin/ (utolsó megtekintés: 2021. 05. 02. 16:20)
Wayback Machine 2010. Animax ni tsuite アニマックスについてhttps://web.archive.org/web/20110912055341/http://www.animax.co.jp/about/index.php?proc=company (utolsó megtekintés: 2021. 05. 02. 13:48)