East Asia in Hungary: Digital Humanities Seminar for MA Students in Japanese, Korean, and Chinese Studies and Korea and the World Course (ELTE University 2021, 2023)

Hallyu – A K-pop Magyarországon

Ha ma Magyarországon megkérdezünk valakit, aki nem foglalkozik ázsiai kultúrákkal, hogy mi jut először eszébe Koreáról, jó eséllyel kaphatjuk a K-popot válaszként. Az utóbbi években a dél-koreai popzene nemzetközi sikerei hazánkat is elérték, a rajongói táborok folyamatosan nőnek, a magyar sajtóban is egyre többet hallhatunk koreai előadókról. De hogyan is jutottunk el idáig?

Hallyu
A hallyu (한류; koreai hullám) a koreai populáris kultúra nemzetközi térnyerését jelenti. Elsősorban a sorozatokkal és fiúegyüttesekkel kezdődött a hullám az 1990-es évek második felében, amelyek ekkor még főként Japánban és Kínában váltak népszerűvé. A második szakaszt a 2000-es évekre teszik, amikor a popzene és a drámák Dél-Kelet Ázsiát is meghódították, és már a világ több részén is megjelentek rajongók. A 2010-es években, vagyis a harmadik szakaszban pedig a K-pop globális sikeréről, nemzetközi elismeréséről beszélhetünk.[1]
A hallyu kiindulópontja a drámák és a zene volt, azonban hamar összefonódott a koreai kultúra más elemeivel. Akit magával ragad a koreai hullám, az előbb-utóbb nagy valószínűséggel elkezd majd érdeklődni például a hagyományos kultúra, gasztronómia, történelem, nyelv vagy divat iránt is. A koreaiak büszkék a tradícióikra, hamar felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, ezért kifejezetten törekszenek arra, hogy akik megszerették a modern kultúrát, azok megismerkedjenek a régi kulturális kincsekkel is. Előszeretettel csempészik bele például a történelmet, tradicionális zenét vagy ruházatot, szokásokat, régi épületeket is a sorozatokba, videoklipekbe, vagy más K-pop tartalmakba.[2] Ebben az írásban elsősorban a dél-koreai popzenével fogunk foglalkozni, azonban, mivel szorosan kapcsolódnak hozzá más területek, tevékenységek, elengedhetetlen, hogy ezekről is említést tegyünk.

Hallyu Magyarországon
A koreai hullám kezdetét Magyarországon a Palota ékköve című történelmi sorozat 2008-as megjelenéséhez köthetjük. Az ezt követő években még néhány, főként szintén történelmi drámát sugároztak a hazai csatornák, azonban ekkor még nem beszélhettünk tömeges Korea-rajongói táborokról. 2012-ben a Gangnam Style globális terjedésének köszönhetően robbant be a magyar köztudatba is a K-pop, amelyet ekkor még a többség talán nem vett komolyan, viszont ezt követően fokozatosan népszerűvé váltak a különböző koreai együttesek. Hazánkban 2016-ban került megrendezésre az első K-pop esemény, majd 2017-től már koncerteket is rendeztek, amelyeken főként frissen debütált vagy kevésbé ismert előadók léptek fel.[3] Egészen idáig a K-pop erősen rétegzenének számított – aki a Gangnam Style-nál többet tudott róla, az valószínűleg rajongó volt.
2017-től azonban a BTS amerikai sikerei, az olyan neves díjátadókon való jelölések és fellépések, mint például a Billboard vagy a Grammy, valamint a toplisták élére kúszó dalok Magyarországon is fordulópontot jelentettek a koreai bandákhoz való hozzáállásban. Egyre több magyar hírportál és televíziós műsor kezdett közölni K-pop híreket, nemcsak a BTS-ről, hanem már más előadókról is, valamint népszerűbb influencerek is foglalkozni kezdtek a témával. Ma már szinte nincs olyan középiskolai osztály, ahol ne lenne legalább egy K-pop fan, és azok közül is egyre többen veszik komolyan ezt a műfajt, akik egyébként nem rajonganak érte. Ugyanakkor továbbra is egyfajta szubkultúraként tartják számon, sokak számára nehéz megérteni a koreai zeneipar mechanizmusait, a szépségideált vagy a trendeket, hiszen ezek még mindig messze állnak az európai sztenderdektől.[4]

A magyar rajongók
Egy 2019-es becslés alapján nagyjából 15 ezer K-pop rajongó lehetett Magyarországon, ez a szám az azóta megfigyelhető tendenciáknak köszönhetően valószínűleg továbbra is gyors ütemben növekszik. Csak a Facebookon létrehozott fankluboknak több tízezres lehet az összesített taglétszáma, ebből csak a legnagyobb BTS rajongói csoport 13 ezer tagot számlál.[5] A „Korea-fanok” között a tinédzserektől kezdve az 50-es éveikben járókig (sőt, akár afölött is) bármely korosztály képviselőjét megtalálhatjuk. Az egész világon, így nálunk is főként a fiatal, 30 év alatti lányok, nők érdeklődnek a koreai popzene iránt, viszont egyre több fiú/férfi, vagy akár a gyerekeken keresztül szülő kedveli meg ezt a műfajt. Ezenkívül az utóbbi évek statisztikái alapján hazánkban is egyre nő a 15 év alatti rajongók száma – az életkori skála tehát folyamatosan szélesedik. Az utóbbi években pedig a filmek is egyre inkább bekerültek a köztudatba, ami még szélesebb közönséget érinthet.
Felmerül a kérdés, hogy miért érdekli az embereket egy ilyen távoli ország, és különösképpen Dél-Korea zenéje. A válasz igen összetett, ami jól tükrözi a szakma tudatos építkezését. Egyrészt – bár kezdetben mintaként tekintettek az amerikai zeneiparra – egy idő után annak mintegy ellenpólusává vált a K-pop a kevésbé explicit tartalmaival és a botrányoktól tartózkodó, példaképként állított előadóival, az „idolokkal”. Egy sokkal komplexebb csomagot kap az ember, amelyben nemcsak a zene a lényeg – legalább olyan fontos a megjelenés, a ruházat, smink, koreográfia vagy az egyéb online tartalmak.
A K-pop egy másik kiemelendő jellemzője, hogy a nyugatihoz képest egy teljesen másfajta rajongói kultúrát hoz magával. A fanok általában meglehetősen aktívak, összetartóak, folyamatos kapcsolatban vannak nemcsak kedvenc előadóikkal, de egymással is. Az idolok nagy hangsúlyt fektetnek a rajongókkal való kommunikációra, mindennapi életük megosztására, ami által elérhetőbbnek, emberközelibbnek tűnnek. A róluk megjelenő tartalmak nemcsak zenei jellegűek, magukban foglalnak például szórakoztató vagy hétköznapi életet bemutató műsorokat is. Ezenkívül rajongók sokszor maguk is szerveznek különböző eseményeket, projekteket, amelyekben akár a világ legkülönbözőbb pontjairól is részt vesznek emberek, és ezeknek gyakran már semmi közük nincs a zenéhez (pl. jótékonykodás). Ezáltal a rajongók bevonva érzik magukat nemcsak a kedvenceik, de egy többezres (vagy milliós) fandom életébe is, közösségi élményben van részük, amely erősebb kötődést eredményez.
A K-pop fanok jellemzője, hogy általában a zene szeretete mellett figyelmük hamar a koreai kultúra más elemei felé is fordul – ilyen területek például a gasztronómia, hagyományos kultúra, hagyományos ruházat (hanbok – 한복), a történelem vagy a nyelv. Érdekesség, hogy hazánkban kiemelkedően nagy az érdeklődés a koreai nyelv iránt: egy felmérés szerint a magyar rajongók 90%-a tanul, vagy szeretne tanulni koreaiul, míg ez az arány más európai országokban csak 70-80% körül alakul. A kultúra és nyelv iránti érdeklődés az ezekkel foglalkozó intézményekben is jól látható: a 2012 óta működő budapesti Koreai Kulturális Központ jelenleg a legnagyobb Európában, az ELTE koreai szakára pedig évről-évre egyre többen jelentkeznek.[6]
A koreai termékek iránt is megnövekedett a kereslet a fanok körében, ami Magyarország esetében a bandák saját logós termékei mellett főként a kozmetikai cikkeket, koreai stílusú kiegészítőket és egyéb használati tárgyakat tárgyakat érint, de a műszaki cikkek tekintetében is megjelenik a koreai márkák preferálása. Egyre több koreai étterem és élelmiszerbolt nyílik például Budapesten, és a Koreai Kulturális Központ gasztronómiával kapcsolatos kurzusai, programjai is igen népszerűek. Ezenkívül sokan fejezik ki vágyukat, hogy szeretnének Dél-Koreába utazni.[7]

K-pop programok, tartalmak Magyarországon
A K-pop rajongók aktivitása nemcsak a tartalmak fogyasztásában, hanem azok előállításában is megmutatkozik, sokan közülük maguk is tartalomgyártókká, úgynevezett prosumerekké válnak. Ennek elsődleges színtere a közösségi média, rengetegen indítanak Youtube csatornát például reakció videókkal vagy szórakoztató tartalmakkal, de népszerűek a képeket, mémeket, híreket stb. megosztó rajongói oldalak Twitteren, Instagramon vagy Tumblr-ön is, nem beszélve az utóbbi évek TikTok kihívásairól. A magyar fanok által leggyakrabban használt platform a Youtube, második helyen áll az Instagram, és a nemzetközi trendekkel ellentétben csak harmadik a Twitter. Ugyanakkor egy felmérés szerint a magyar rajongók többnyire kevésbé aktívak a tartalomgyártásban – ilyesmivel elsősorban Youtube-on találkozhatunk, de itt is a legtöbb csatorna az idolok videóinak magyar feliratozásával foglalkozik, és kevesebb az olyan, ami új tartalmakkal is szolgál. Megfigyelhető az is, hogy ezek a tartalmak főként az angolul nem beszélő réteget célozzák, ugyanis aki tud angolul, az általában a külföldi csatornákat, oldalakat preferálja. A K-pop rajongói közösség erősen nemzetközi jellegű, a nyelvtanulás, nyelvtudás fontossága tehát nemcsak a koreai, hanem nagy mértékben az angol nyelvet is magában foglalja.[8]
Hazánkban inkább a közösségi tevékenységekben való részvétel dominál, ha rajongói aktivitásról van szó. Az egyik legnépszerűbb hobbi a cover dance, számos olyan tánccsapat működik, ami kifejezetten híres K-pop koreográfiákat tanul meg és ad elő, sőt versenyeket is rendeznek. A Koreai Kulturális Központ közreműködésével megvalósuló K-POP Academy nevű program például egy olyan kurzus, ahol a résztvevők néhány héten keresztül K-pop tánc- és énekórákat vesznek koreai tanároktól.[9]
Ezenkívül táborokat, fesztiválokat és egyéb programokat is szerveznek, amiben nagy szerepe van a Koreai Kulturális Központnak és a Han You Magyar-Koreai Kulturális és Művészeti Alapítványnak. Talán a legnagyszabásúbb rendezvény a Koreai Kulturális Fesztivál, ahol valamennyi Magyarországon működő, Koreával foglalkozó csoport képviselteti magát, a hagyományos kultúrától a gasztronómián és szépségápoláson át a K-popig a koreai kultúra számos területével találkozhatnak az érdeklődők.[10] Népszerű még az Omona rendezvénysorozat is, ami K-pop tematikájú bulikat szervez budapesti szórakozóhelyeken.[11]
Az internetes tartalmak közé tartoznak a Koreával foglalkozó blogok, például a Korea in Hungary, vagy a főként ELTE koreai szakos és volt koreai szakos hallgatók által szerkesztett Koreanista. Ezeken az oldalakon a kulturális, társadalmi-politikai, történelmi stb. cikkek mellett a szórakozással, popkultúrával kapcsolatos rovatok is találhatók. Ezenkívül a Han You-hoz köthető a magyar nyelvű, koreai popkultúrával foglalkozó Idolater magazin megjelentetése.[12]

 
 
[1] Orient Expressz #49: Mi van a K-pop mögött?, 2019.
[2] Orient Expressz #49: Mi van a K-pop mögött?, 2019.
[3] Orient Expressz #108: Milyen telefont vesz egy Blackpink-rajongó? – Gajzágó Éva, 2021.
[4] BTS – Hét koreai szépfiúért rajongani sem cikibb, mint egy focicsapatért, 2020.
[5] Lásd: BTS Hungary Facebook csoport. https://www.facebook.com/groups/457507194340763.
[6] Megnyílt az új Koreai Központ – www.kulter.hu.
[7] Orient Expressz #49: Mi van a K-pop mögött?, 2019; Orient Expressz #108: Milyen telefont vesz egy Blackpink-rajongó? – Gajzágó Éva, 2021.
[8] BTS – Hét koreai szépfiúért rajongani sem cikibb, mint egy focicsapatért, 2020; Gajzágó, 2020.
[10] A Koreai Kulturális Központ honlapja – www.hungary.korean-culture.org/hu ; Szilágyi, 2018; a Han You Magyar-Koreai Kulturális és Művészeti Alapítvány honlapja – www.hanyou.hu.
[11] Az Omona rendezvénysorozat honlapja – www.omona.hu
[12] Korea in Hungary blog – www.koreainhungary.blog.hu ; Koreanista blog – www.koreanista.hu ; Idolater online magazin – www.issuu.com/idolater.

Források:
A Han You Magyar-Koreai Kulturális és Művészeti Alapítvány honlapja (letöltés: 2021. 05. 08.). www.hanyou.hu
A Koreai Kulturális Központ honlapja (letöltés: 2021. 05. 08.) https://hungary.korean-culture.org/hu
Az Omona rendezvénysorozat honlapja (letöltés: 2021. 05. 08.). https://omona.hu/
BTS – Hét koreai szépfiúért rajongani sem cikibb, mint egy focicsapatért, 2020 (letöltés: 2021. 05. 08.). https://www.youtube.com/watch?v=585hIyMa3eI
Gajzágó Éva, 2020, Attributes of Hungarian fans (BTS (방탄소년단) A Global Interdisciplinary Conference Project) (letöltés: 2021. 05. 08.). https://www.researchgate.net/publication/345321351_Attributes_of_Hungarian_fans_BTS_bangtansonyeondan_A_Global_Interdisciplinary_Conference_Project
Idolater online magazin (letöltés 2021. 05. 08.). https://issuu.com/idolater
Korea in Hungary blog (letöltés: 2021. 05. 08.) https://koreainhungary.blog.hu/tags/k-pop
Koreanista blog (letöltés: 2021. 05. 08.) https://koreanista.hu/
K-POP Academy, 2018 (letöltés: 2021. 05. 08.). https://hungary.korean-culture.org/hu/956/board/708/read/89230
Megnyílt az új Koreai Központ, 2019 (letöltés: 2021. 05. 14.). https://www.kulter.hu/2019/11/fuzios-zenevel-nyilt-meg-az-uj-kkk/
Orient Expressz #108: Milyen telefont vesz egy Blackpink-rajongó? – Gajzágó Éva, 2021 (letöltés: 2021. 05. 08.). https://soundcloud.com/orientexpressz/orient-expressz-107-milyen-telefont-vesz-egy-blackpink-rajongo-gajzago-eva
Orient Expressz #49: Mi van a K-pop mögött?, 2019 (letöltés: 2021. 05. 08.). https://expresszorient.blog.hu/2019/08/09/orient_expressz_49_mi_van_a_k-pop_mogott
Szilágyi Miklós, 2018, Koreai Kulturális Fesztivál 2018 (letöltés: 2021. 05. 08.) https://koreainhungary.blog.hu/2018/10/11/koreai_kulturalis_fesztival_101
 

This page has paths: