A japán videójátékok népszerűsége Magyarországon
Természetesen a videójátékok között adott esetben óriási különbségek lehetnek, éppen ezért külön kategóriákba sorolják őket olyan szempontból, hogy milyen hordozón játszhatják azt, valamint hogy mennyire tág közösséghez szól. Találhatunk köztük olyanokat, melyekhez csak egy mobiltelefonra vagy internetes böngészőre van szükségünk, de olyat is, melyeket számítógépen vagy egy kimondottan játékokra kifejlesztett konzolokon játszhatunk. Az utóbbiak nyilvánvalóan hosszabb fejlesztési idővel és nagyobb hardverigénnyel készülnek. A játékok további típusokba sorolhatók a játékban teljesítendő megmérettetések, a játékidő hossza, a játékosok száma, valamint a fejlesztési költségek aspektusából nézve. E játékok egyetlen közös alkotóeleme az interaktivitás, hiszen minden esetben aktív részvételt igényelnek.
Japán egyike azon országoknak, melynek számos videójátéka tett szert világhírre. Ennek következtében nem meglepő, hogy a Magyarországon is egyre inkább növekvő szórakoztatóipar nagy felvevőpiaca a japán fejlesztésű videójátékoknak. Jelenlegi adatok szerint Magyarország Magyarország közel 3,7 millió játékost számlál[ii], s az adatok növekvő tendenciát mutatnak. Ma már rengeteg videójáték közül válogathatunk, 40 éve viszont közel sem volt ilyen bőséges a repertoár.
Magyarországon már az 1980-as évek előtt is megjelentek bizonyos videójátékok (pl. az orosz Tetris), de a japán fejlesztés csak az 1980-ban a Namco által kifejlesztett Pac-Man (japánul: シュレック) által ért el hazánkba. A játék már kiadása után is nagy népszerűségnek örvendett és az évtizedek során egy igazi klasszikussá vált. Elsősorban játéktermi játékként jelent meg, de később már különböző konzolokon és számítógépen is játszható változatokat is megjelentettek. A játéknak több folytatása is lett, valamint sorozatot is csináltak belőle, mely mai napig is látható a tévében. Az ikonikussá vált sárga félkörrel számos helyen és helyzetben találkozhatunk, legyen az dal, tévésorozat vagy vidámpark. Ezen kívül előfordult, hogy az ELTE Informatikai Kar Neurális Információfeldolgozási Csoportja intelligenciakutatásokat végzett a Pac-Mannel játszó emberek körében[iii].
Látva a Pac-Man óriási sikerét, a japán fejlesztők videójátékok tömeges gyártásába kezdtek. 1983-ban a Nintendo által kiadásra került egy másik klasszikussá vált játéktermi játék, a Mario Bros., mely a számos játékból álló játéksorozat első része volt. 1985-ben jelent meg a Super Mario Bros. (japánul: スーパーマリオブラザーズ), mely már egy platformjáték[iv] volt, s igazából ez tette ténylegesen népszerűvé. Fontos kiemelnünk, hogy ez lett a Nintendo egyik emblémája is. Mario lényegében teljesen kinőtte saját világát, s manapság már azok is ismerik, akik nem is játszanak videójátékokkal, a köré épített franchise segítségével pedig szinte bármit el lehet adni ezzel a névvel. Természetesen hazánkban is hamar nagy népszerűségnek örvendett, s megjelenése óta is rengetegen játszanak vele, mely részben az azóta is folyamatosan megjelenő változatoknak köszönhető.
Néhány év elteltével, 1987-ben jelent meg a Final Fantasy (japánul: ファイナルファンタジー) nevű videójáték, melyet 15 sorszámozott rész követett, s ezek külön történettel rendelkeztek. A Square által kiadott játék beírta magát a történelembe, hiszen 10,9 milliárd dolláros bevételt hozott 2019-ig, így egyike lett a világ legjövedelmezőbb videójátékainak. Ezen adatokat látva okkal gondolhatjuk, hogy Magyarország sem maradt ki ebből az őrületből, hiszen megjelenése után hazánkban is futótűzként terjedt.
Az elkövetkező évtizedben a Namco, illetve a Nintendo számtalan videójátékkal állt elő, melyekből néhány rekordokat döntött a felhasználók körében. Az egyre inkább népszerűvé váló videójáték meghódította az egész világot, s egyre inkább nőtt az igény újabbak fejlesztésére. Az 1990-2000-es évek során jelent meg az Ace Combat (1992.), Gran Turismo (1997.), a Silent Hill (1999.), a Devil May Cry (2001.), a Resident Evil (2002.) –, mely a híres filmsorozat, a Kaptár történetét dolgozza fel –, a Kingdom Hearts (2002.), valamint a Shadow of the Colossus (2006.) is.
Egy következő megemlítendő játék a 2012-ben a Namco által kiadott Dark Souls volt. Érdekessége, hogy ezt már kifejezetten játékkonzolra, jelen esetben PlayStation 3-ra, valamint Xbox 360-ra adták ki. Idővel megjelent számítógépes változatban is, viszont az nem igazán vált sikeressé. Az eddig említett videójátékok mind-mind nagy sikert értek el, de a Dark Souls-t tartják a valaha kiadott legjobb videójátéknak. Ennek ellenére kettős megítélést kapott, hiszen a játék rendkívül nehézre sikeredett, ami valakinek tetszik, valaki szerint viszont felesleges és ez elveszi a játék élvezetét.
Ezt követően 2016-ban egy olyan mérföldkőhöz érkezett a japán videójátékgyártás, melyre először nem is számítottak. A Pocket Monsters (japánul: ポケットモンスター), röviden Pokémon című animét lényegében mindenki ismeri és szereti. A rajzfilm történetét azonban egy 1996-ban kiadott, a Pokémon nevű videójáték-sorozat ihlette[v]. A sorozat sikerének köszönhetően rengeteg további változat jelent, melyek közül a leghíresebb a Pokémon Go, mely 2016-ban jelent meg és hódította meg az egész világot. Megjelenését követően hihetetlen gyorsasággal terjedt, s ezt követően a világon szinte mindenki a telefonját maga előtt tartva sétált az utcákon kis pokémonokat keresve. A játék különlegessége az, hogy ötvözi a valóvilágot a virtuális világgal, melyre korábban nem igazán volt hasonló példa. A játéknak természetesen volt negatív hozadéka is, hiszen egyeseknek olyan függőségeket okozott, hogy képesek voltak adott esetben akár betörni különböző helyekre vagy éppen balesetet szenvedtek, miközben a telefonjukon megjelenő térképet bámulták. A magyarországi rajongók több csoportot is létrehoztak a közösségi platformokon, melyekben meg tudták beszélni a játékkal kapcsolatos híreket, trükköket, valamint fejlesztéseket is. E közösségekhez bárki szabadon csatlakozhatott és mondhatta el véleményét a játékkal kapcsolatban.
Az Animal Crossing (japánul: どうぶつの森) egy videójáték-sorozat, melynek első része 2001-ben jelent meg. Ezt a játékot sok változat és folytatás követte az évek során, a legutóbbit pedig 2020 márciusában adták ki Animal Crossing: New Horizons néven. A videójáték elsősorban
Az eNet 2017-ben végzett kutatása azt bizonyította, hogy hazánkban egyre népszerűbbek a videójátékok, mely fogalomba nem csak a hagyományos értelemben vett számítógépes videójátékokat sorolták be, hanem minden más digitális eszközön játszott online, illetve offline játékot is[vi]. A férfiak 61%-a, míg a nőknek meglepő módon az 54%-a játszik valamilyen videójátékkal (ebbe természetesen beletartozik például a Candy Crush Saga is, mely elsősorban a nők körében népszerű). A férfiak a komolyabb számítógépes videójátékokat részesítik előnyben, többek között a dolgozatomban felsorolt példákat. A játékosok körében ennek ellenére továbbra is az okostelefonos játékok a meghatározóak, mivel játékkonzollal csak minden tizedik magyar rendelkezik. Idő szempontjából is jobban preferálják az okostelefonokat, hiszen azzal könnyebben tudnak játszani például úton munkába is. Az életkort tekintve egész fiatal korukban kezdenek játszani a mostani generációban, hiszen a 6-10 éveseknek a kétharmada már játszott valamilyen videójátékkal, s a koruk előrehaladtával a számuk csak nő.
A szülők döntő többsége igyekszik szabályozni, hogy gyermeke mennyit és mivel játszik szabadidejében, valamint Magyarországon nem jellemző, hogy a szülők nagy összeget költenének játékkonzolra vagy hasonló eszközre[vii].
Ugyanakkor a videójátékok egyre népszerűbbek hazánkban, melyet egyes rendezvények is jól mutatnak. 2018 márciusában került sor a V4 Future Sports Festival megrendezésére, mely versenynek Budapest adott otthont. Az ilyen rendezvényekből is kiderül, hogy a videójátékozás már nem csak egyéni szórakozás. Egy felmérés szerint a magyarországi e-sport közösség már elérte a 420 000 főt is[viii]. Ezeken a rendezvényeken azonban nem csak versenyezni van lehetőségük a résztvevőknek, hanem kedvenc karakterüknek is beöltözhetnek, vagy csak szimplán megoszthatják egymással tapasztalataikat.
Az egyre nagyobb hírnévvel rendelkező videójátékozást azonban még mindig előítéletekkel kezeli a magyar társadalom. Ennek egyik oka az, hogy a legtöbb ember szeme előtt még mindig egy antiszociális, lusta személyiség jelenik meg, ha meghallják a videójáték szót. Ennek ellenére remélhetőleg ez a szemlélet változni fog a jövőben, s a társadalom nyitottabb lesz arra, hogy elfogadja és meglássa a videójátékokat pozitív oldalát. Amennyiben ez megvalósul, úgy könnyen lehetne a koncentráció javítására vagy éppen egy új nyelv elsajátítására használni egy-egy videójátékot.
A videójátékoknak számtalan pozitív hozadéka (is) lehetne (mint például a gyerekek személyiségfejlődésének segítése vagy a videójátékok közösségépítő szerepe), ha a társadalom elhagyná a mélyen gyökerező sztereotípiát, mely szerint a videójátékok csak hátráltatják a gyerekek személyiségfejlődését.
Felhasznált irodalom
Horváth Nóra, Nyírő Nóra, Csordás Tamás (szerk.). 2013. Médiaismeret, reklámeszközök és reklámhordozók. Budapest, Akadémiai Kiadó.
„1980: megjelenik a Pac-Man.” 2008. Index.hu, 2008. 05. 22. URL: https://index.hu/belfold/
tegnapiujsag/2008/05/22/1980_megjelenik_a_pac_man/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
Brendan Sinclair. 2012. „Dark Souls sells 1.19 million.” Gamespot.com, 2012. 05. 08. URL: https://www.gamespot.com/articles/dark-souls-sells-119-million/1100-6375675/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
Jason Scheler. 2012. „What In The World Is Final Fantasy? A Beginner's Guide To The Biggest RPG Series On The Planet.” Explainers, 2012. 07. 08. URL: https://
web.archive.org/web/20160304061851/http://kotaku.com/5931304/what-in-the-world- is-final-fantasy-a- beginners-guide-to- the-biggest-rpg-series-on-the-planet (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
Carole Huber. 2011. „POKEMON.” Karizmatikus.hu, 2011. 05. 25. URL: https://www.karizmatikus.hu/hitvedelem/teveszme-kritika-oesszefoglalo-irasok/332-pokemon.html (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
Liam Doolan. 2020. „Animal Crossing: New Horizons Is Now Japan's Second Best-Selling Game Ever.” Nintendolife.com, 2020. 08. 09. URL: https://www.nintendolife.com
/news/2020/08/animal_crossing_new_horizons_is_now_japans_second_best- selling_game_ever (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
„Magyarország 3,7 millió játékos hazája.” 2018. eNet.hu, 2018. 04.05. URL: https://enet.hu/hirek/magyarorszag-37-millio-jatekos-hazaja/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
„A gamer bennünk van.” 2017. eNet.hu, 2017. 02. 22. URL: https://enet.hu/hirek/a-gamer- bennunk-van/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
„A magyar videojáték piac több mint felét az e-sport adja.” 2019. eNet.hu, 2019. 02. 19. URL: https://enet.hu/hirek/a-magyar-videojatek-piac-tobb-mint-felet-az-e-sport-adja/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
„Pokémon the Series: Diamond and Pearl.” 2021. Bulbagarden.net, 2021. 04. 27. URL: https://bulbapedia.bulbagarden.net/wiki/Pok%C3%A9mon_the_Series:_Diamond_and_Pearl (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
[i] HORVÁTH NÓRA, NYÍRŐ NÓRA, CSORDÁS TAMÁS (SZERK.). 2013. Médiaismeret, reklámeszközök és reklámhordozók. Budapest, Akadémiai Kiadó.
[ii] „Magyarország 3,7 millió játékos hazája.” 2018. eNet.hu, 2018. 04.05. URL: https://enet.hu/hirek/magyarorszag-37-millio-jatekos-hazaja/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
[iii] „1980: megjelenik a Pac-Man.” 2008. Index.hu, 2008. 05. 22. URL: https://index.hu/belfold/
tegnapiujsag/2008/05/22/1980_megjelenik_a_pac_man/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
tegnapiujsag/2008/05/22/1980_megjelenik_a_pac_man/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
[iv] Az ilyen típusú videójátékokban a játékosnak különböző platformokon kell ugrálnia a karakterével, hogy az akadályokat sikeresen kikerülje és ne essen le és tovább tudjon menni.
[v] „Pokémon the Series: Diamond and Pearl.” 2021. Bulbagarden.net, 2021. 04. 27. URL: https://bulbapedia.bulbagarden.net/wiki/Pok%C3%A9mon_the_Series:_Diamond_and_Pearl (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
[vi] „Magyarország 3,7 millió játékos hazája.” 2018. eNet.hu, 2018. 04.05. URL: https://enet.hu/hirek/magyarorszag-37-millio-jatekos-hazaja/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
[vii] „A gamer bennünk van.” 2017. eNet.hu, 2017. 02. 22. URL: https://enet.hu/hirek/a-gamer-bennunk-van/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)
[viii] „A magyar videojáték piac több mint felét az e-sport adja.” 2019. eNet.hu, 2019. 02. 19. URL: https://enet.hu/hirek/a-magyar-videojatek-piac-tobb-mint-felet-az-e-sport-adja/ (Utolsó letöltés: 2021. 04. 28.)