A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum története és jelentősége
Ha valaki érdeklődik a keleti kultúrák iránt, valószínűleg találkozott már a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum nevével. Az Andrássy úti Hopp-villában berendezett múzeum már 1919 óta folytatja magas színvonalú, a keleti művészet témájában Magyarországon egyedülálló munkáját, mellyel nem csak az akadémikusokat segíti, hanem az érdeklődőknek is sok ismeretet ad át a múzeumi tárlat, illetve a sokszínű programok segítségével. De pontosan hol is kezdődött a Hopp Múzeum története?
A múzeum történetéről:
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot annak névadója, Hopp Ferenc (1833-1919) utazó, műgyűjtő és cégtulajdonos alapította 1919-ben, amikor is végrendeletében úgy rendelkezett, hogy mintegy 4000 darabból álló keleti gyűjteményét az államra hagyja, hogy abból egy keleti művészeti múzeumot alakítsanak ki. Ezt a gyűjteményt Hopp Ferenc Andrássy úti villájában helyezték el, majd alakítottak ki belőle kiállítást.[1] Az első kiállítás 1923-ban nyitotta meg a kapuit, ekkor a kínai, japán és indiai gyűjtemény darabjait vonultatta fel területi felosztást és kronológiai sorrendet követve.[2]
Hopp Ferenc nyitott, az utazást kedvelő ember volt, számos rövidebb utat tett Európában mielőtt úgy döntött volna, világkörüli útra indul. Valószínűleg a világkiállításokon találkozott először Ázsiával, amelyet később az első, a harmadik és az ötödik világkörüli útján is meglátogatott. Bár célja elsősorban a puszta utazgatás volt, Hopp Ferenc rengeteg és rendkívül sokféle műtárgyat gyűjtött össze útjai során, illetve fotókat is készített (ezek jelenleg a Múzeum Adattárának részét képezik). Hopp Ferenc elsősorban Japánhoz vonzódott, ezért gyűjteményének több mint felét az innen származó műkincsek alkották.[3]
Az 1919-ben alapított múzeum eleinte a Szépművészeti Múzeum alá tartozott, első igazgatója Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964) lett, a Szépműveszti Múzeum művészettörténésze (aki korábban Hopp Ferenccel is dolgozott együtt, tanácsot nyújtva azzal kapcsolatban, hogyan lenne érdemes bővíteni a gyűjteményt).[4] A múzeum kezdetben „egyszemélyes” intézményként működött, vagyis Felvinczi egymaga tartotta az előadásokat és tárlatvezetéseket. Szakértelme és a művészeti világban szerteágazó kapcsolatai nagyban hozzájárultak a gyűjtemény fejlődéséhez.[5]
A múzeum története során a gyűjtemény adományok, műtárgyak vásárlása és más múzeumok keleti anyagainak átvétele révén bővült. Az eredeti gyűjtemény valójában ma már nem rekonstruálható teljes mértékben, ugyanis az I. világháborút követő gazdasági nehézségek során a gyűjtemény értékének növelése alig volt megvalósítható. Ennek áthidalására, Felvinczi a pótolhatónak vagy kevésbé kiemelkedőnek ítélt tárgyakat előnyösebb tárgyakra cserélte, illetve az azok elárverezéséből befolyó összegből új tárgyakat vásárolt.[6]
A II. világháború után a múzeum a Szépművészeti Múzeumtól az Iparművészeti Múzeum irányítása alá került[7], a múzeum igazgatói posztját pedig 1948-ban Dr. Horváth Tibor (1910-72) vette át Felvinczi nyugdíjba vonulásával. Dr. Horváth Tibor volt az, aki lefektette a korszerű országos múzeum alapjait, illetve aki szorgalmazta, hogy a gyűjtemény minden szakterületének élére egy-egy kurátor kerüljön, aki ismeri az adott terület nyelvét. Az ő igazgatóságának időszakában a múzeum a hazai kulturális élet egyik fontos tényezőjévé vált.[8] Ezen túl az 1950-es években a múzeum jelentős hazai keleti magángyűjteményekkel gyarapodott, a műtárgyak száma ebben az időszakban megduplázódott.[9]
A múzeum 2014-ig tartozott az Iparművészeti Múzeum alá, amikor is visszakerült a Szépművészeti Múzeum társintézményei közé.[10]
A múzeum alegységei és kertje:
A műkincsgyűjteményen túl a múzeumhoz tartozik Magyarország egyetlen kifejezetten keleti művészeti szakkönyvtára is. A könyvtárat Felvinczi Takács Zoltán alapította 1919-ben, alapállományát Hopp Ferenc magánkönyvtára jelentette. Hopp Ferenc maga is azt szorgalmazta, hogy az intézmény múzeumi tevékenységén túl kutatóintézetként is működjön, ehhez pedig elengedhetetlen volt egy magas színvonalú szakkönyvtár létrehozása. A könyvtár eredetileg, akárcsak a múzeum, a Szépművészeti Múzeumhoz tartozott, majd 1950-ben az Iparművészeti Múzeumhoz került, míg 2014-ben ismét vissza nem került a Szépművészeti Múzeum gondozásába. A könyvtár a mai napig egyedülállónak számít Magyarországon. A könyvtár állománya jelenleg közel 40000 kötetet számlál, melynek csupán 3%-a magyar nyelvű. A szakirodalom nagy részét más európai nyelveken, illetve ázsiai nyelveken írott kötetek teszik ki.[11]
Ezen kívül a múzeumhoz tartozik az Adattár is, mely magába foglalja a múzeum történetéhez tartozó dokumentumokat és fotókat, őrzi a kiállítási dokumentációkat és a műtárgyak fotóit, illetve a Keletre utazó magyarok és kutatók hagyatékát. Az archiválás a dokumentumfotók leltározásával kezdődött 1949-ben, ebből jött létre a 23255 darabot tartalmazó dokumentum-fotótár, mely mára lezárt gyűjteménynek számít. Ez nagyrészt műtárgyakról készült fotókat foglal magába. Az Adattár részét képezi még a szintén lezárt gyűjteménynek számító, több mint 5000 diaképet tartalmazó diatár is. Ezen túl az Adattár 3236 ázsiai vonatkozású, illetve 13930 leltározott dokumentumnak ad otthont.[12]
Az Adattár valójában 1966-ban jött létre, amikor Felvinczi Takács Zoltán 1964-ben bekövetkezett halála szükségessé tette a Hopp-villa dokumentumainak és fényképeinek archiválását. 1983-ig azonban az Adattárnak nem volt saját felelőse, mindig a gyűjtemények kurátorai látták el annak kezelését. Az első adattáros Felvinczi lánya, Felvinczi Takács Marianne (1917-2000) volt, aki 1983-ban került az Adattár élére, és akinek a ma is használatban lévő dokumentum tárolási rendszer kialakítása köszönhető.[13]
1954 és 2014 között a Hopp Ferenc Múzeum kezelésébe tartozott egy másik épület is, a Ráth György-villa. Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt, a villában a 20. század első felében az ő és felesége által berendezett gyűjtemény volt látható. A II. világháború után azonban a Ráth Múzeum önállósága megszűnt, gyűjteményét elkezdték felszámolni. Az épület 1954 elején került a Hopp Múzeum irányítása alá, ekkor kapta a Kínai Múzeum nevet és a Kína-kiállításnak adott otthont. A villa eredeti gyűjteményének műtárgyait különböző más múzeumok gyűjteményeibe olvasztották be. A rendszerváltást követően az épület visszakapta eredeti nevét és 2014-ben bekövetkezett bezárásáig továbbra is múzeumként működött. A villa 2018-ban nyílt újra, ezúttal az Iparművészeti Múzeum gondnoksága alatt. Jelenleg az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének darabjait felvonultató kiállításnak ad otthont.[14]
A Hopp Ferenc Múzeum fontos része a kert, melyet Starek Ignác tervezett és alakított ki a 19. század végén Hopp Ferenc ötletei alapján.[15] Az orientális kert kinézetét a Jáva szigetén található Buitenzorg botanikus kert ihlette, Starek Ignác ezt ötvözte az angol kert hagyományaival.[16] A ma látható kert valójában nem azonos a Hopp Ferenc által kialakíttatott eredeti formával, keleti hangulata azonban megmaradt az itt látható ázsiai őshonos növényeknek, a kínai és japán kertekre emlékeztető elemeknek, illetve a kertben kiállított műtárgyaknak hála.[17] A kertben eredetileg a Hopp Ferenc által szuvenírként hazahozott kerti műtárgyakat állították ki, ezek közül azonban már nem mindegyik látható. Néhány közülük elpusztult az idők során, másokat pedig műtárgyvédelmi célból a múzeum raktárában őriznek.[18] Jelenleg a kertben eredeti, illetve utólag rendelt kerti műtárgyak láthatók.[19] A kertet utoljára 2014-ben újították fel.[20]
A Hopp Ferenc Múzeum jelene:
A Hopp Ferenc Múzeum 1919-es alapítása óta az egyetlen keleti művészeti múzeum Magyarországon. A gyűjtemény ma kb. 30000 műtárgyat foglal magába, kiterjed a kínai, japán, koreai, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol és közel-keleti térségre is. Az épületben időszaki kiállítások láthatók, ezek változó tematikája időről-időre végigjárja a múzeum teljes gyűjteményét.[21] A múzeum legújabb időszaki kiállítása 2023. május 12-én nyitotta meg kapuit és 2024. február 4-ig lesz látogatható. A kiállítás a „Hold a felhők felett. Gróf Vay Péter püspök élete és japán műgyűjtése” címet viseli. Vay Péter missziós tevékenység céljából utazta be a világot, Japánban háromszor is megfordult, 1902-ben, 1907-ben és 1914-ben. 1907-es útja során ajánlotta fel a Szépművészeti Múzeumnak, hogy összeállít egy magángyűjteményt, amely a térség grafikai művészetét volt hivatott bemutatni a 13. századtól kezdve. A gyűjtemény célja tehát a minél szélesebb körű bemutatás volt. Az 1909-ben készült leltár szerint a gyűjtemény akkor 2337 műtárgyat számlált.[22]
Ezen túl, mivel az 1923-ban megnyílt első kiállítás 100 éves évfordulóját éppen idén, 2023-ban ünnepeljük, a múzeum egy teljes éven át tartó előadássorozatot szervez. Ennek során a látogatók szakmai vezetéssel, területi felosztás alapján ismerkedhetnek meg a gyűjteménnyel.[23]
A múzeum ezen felül rendszeresen szervez programokat, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve aktívan részt vesz kutatási projektekben is. A múzeum évről-évre részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozatban, változatos programokon keresztül mutatva be a keleti művészetet a látogatóknak. 2022-ben ezek a programok a mongol kultúrkörről szóltak[24], mely kapcsolódott az akkori időszaki kiállításhoz, amely a „Jurták és kolostorok. Mongol művészet a Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum Gyűjteményében” címet viselte (a kiállítás 2022. március 25. és 2023. január 25. között volt látogatható).[25] A múzeum külső helyszínekre is szervez kiállításokat, a legutóbbi ezek közül a Kolta Galériában berendezett „Látogatás a Felkelő Nap Országában. Bozóky Dezső császári és királyi sorhajóorvos japáni fotográfiái” c. kiállítás volt (látogatható: 2023. április 14. – május 19.).[26]
Lezárás:
A Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum a mai napig az egyetlen keleti művészetet bemutató múzeum Magyarországon, éppen ezért gyűjteménye és tevékenysége igazán páratlannak mondható. A múzeum helyt ad a kutatóknak és a magas színvonalú akadémiai munkának, ugyanakkor a kiállítás és a programok segítségével képes a látogatókat is megszólítani, ezzel pedig sokakhoz közelebb viheti a Kelet gazdag művészeti hagyományát.
A múzeum elérhetősége:
A múzeum honlapja: https://hoppmuseum.hu
A múzeum Facebook oldala: https://www.facebook.com/hoppmuseum/?locale=hu_HU
A múzeum Youtube csatornája: https://www.youtube.com/@hoppferencazsiaimuveszetim844/videos
[1] A Hopp Múzeum története. https://hoppmuseum.hu/a-muzeumrol-bemutatas (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[2]Kurátori beavató előadássorozat a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiről. https://magyarmuzeumok.hu/cikk/kuratori-beavato-eloadassorozat-a-hopp-ferenc-azsiai-muveszeti-muzeum-gyujtemenyeirol (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[3] Kurátori beavató előadássorozat a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiről. https://magyarmuzeumok.hu/cikk/kuratori-beavato-eloadassorozat-a-hopp-ferenc-azsiai-muveszeti-muzeum-gyujtemenyeirol (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[4] A Hopp Múzeum története. https://hoppmuseum.hu/a-muzeumrol-bemutatas (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[5] Adattár. https://hoppmuseum.hu/adattar (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[6] A Hopp Múzeum története. https://hoppmuseum.hu/a-muzeumrol-bemutatas (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[7] A Hopp Múzeum története. https://hoppmuseum.hu/a-muzeumrol-bemutatas (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[8] Adattár. https://hoppmuseum.hu/adattar (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[9] A Hopp Múzeum története. https://hoppmuseum.hu/a-muzeumrol-bemutatas (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[10] A Hopp Múzeum története. https://hoppmuseum.hu/a-muzeumrol-bemutatas (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[11] A könyvtár története. https://hoppmuseum.hu/hu/contents/details/130-A_konyvtar_tortenete (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[12] Adattár. https://hoppmuseum.hu/adattar (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[13] Adattár. https://hoppmuseum.hu/adattar (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[14] Ráth György-villa. https://www.imm.hu/hu/contents/262,Ráth+György-villa (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[15] Séta a Hopp-villa orientális kertjében. http://oroksegnapok.gov.hu/rendezveny/269 (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[16]Epreskert, Aranymúzeum, Ráth György Múzeum és Hopp Ferenc Múzeum kertje. https://zoldkalauz.hu/epreskert-aranymuzeum-rath-gyorgy-muzeum-es-hopp-ferenc-muzeum-kertje (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[17] Séta a Hopp-villa orientális kertjében. http://oroksegnapok.gov.hu/rendezveny/269 (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[18] Múzeumkert. https://hoppmuseum.hu/muzeumkert (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[19] Séta a Hopp-villa orientális kertjében. http://oroksegnapok.gov.hu/rendezveny/269 (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[20] Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. https://ligetplusz.hu/intezmeny/hoppferencazsiaimuveszetimuzeum (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[21] A Hopp Múzeum története. https://hoppmuseum.hu/a-muzeumrol-bemutatas (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[22] Hold a Felhők felett. Gróf Vay Péter püspök élete és japán műgyűjtése. https://hoppmuseum.hu/hu/events/details/36-Hold_a_felhok_felett._Grof_Vay_Peter_puspok_elete_es_japan_mugyujtese (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[23] Kurátori beavató előadássorozat a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiről. https://magyarmuzeumok.hu/cikk/kuratori-beavato-eloadassorozat-a-hopp-ferenc-azsiai-muveszeti-muzeum-gyujtemenyeirol (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[24] Múzeumok Éjszakája. Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum. https://muzej.hu/muzeum/hopp-ferenc-azsiai-muveszeti-muzeum (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[25] Jurták és kolostorok. Mongol művészet a Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum Gyűjteményében. https://hoppmuseum.hu/hu/events/details/1-Jurtak_es_kolostorok._Mongol_muveszet_a_Hopp_Ferenc_Azsiai_Muzeum_gyujtemenyeben (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)
[26] Látogatás a Felkelő Nap Országában. Bozóky Dezső császári és királyi sorhajóorvos japáni fotográfiái. https://hoppmuseum.hu/hu/events/exhibition/external (utolsó megtekintés: 2023.05.17.)