Korea szélesvásznon: A koreai filmek népszerűsége és a Koreai Filmfesztivál
A koreai hullámnak, avagy hallyunak (kor. 한류) köszönhetően globálisan egyre jobban ismert a koreai populáris kultúra, ezzel egyetemben a koreai média. Az olyan streaming szolgáltatások, mint például a Netflix repertoárja is rengeteg koreai sorozatot és filmet kínál a koreai média szerelmeseinek. De milyen lehetőség van azok számára Magyarországon, akik filmvásznon szeretnének koreai filmeket látni? A több mint egy évtizedes múltra visszatekintő Koreai Filmfesztivál keretében a koreai filmek után érdeklődők budapesti és vidéki mozikba látogathatnak el, hogy szélesvásznon lássák a fesztivál által kínált filmgyűjteményt.
A koreai filmek népszerűsége
A koreai filmipar globális sikerét és elismertségét talán Bong Jun-ho (kor. 봉준호, 奉俊昊) rendező 2019-es Élősködők (kor. 기생충 Gisaengchung, ang. Parasite) című filmjének esete illusztrálja a legjobban. A koreai osztályfeszültségeket ábrázoló thriller nemcsak a 72. Cannes-i Filmfesztiválon nyerte el az Aranypálma-díjat, hanem többek között a Golden Globe legjobb idegen nyelvű filmnek járó díját is hazavihette, valamint a film rendezőjét és producerét 2020 februárjában az Oscar-díjátadón négy további díjjal jutalmazták. Az Élősködők globális sikere a koreai filmipar talán legnagyobb mérföldkövének nevezhető, hiszen annak ékes példája, hogy a koreai filmek képesek felvenni a versenyt a hollywoodi filmekkel, sőt, legyőzni azokat. [1]
A koreai filmek azonban nem voltak mindig ilyen sikeresek. Bár a koreai filmek egyre növekvő népszerűségnek örvendenek, valamint számos sikert értek el külföldi filmfesztiválokon, az 1990-es években a koreai filmipar erősen hanyatlott. Korea 1987-ben megnyitotta piacát a külföldi forgalmazók felé, az országba beáramló külföldi filmek népszerűsége miatt a koreai filmek piaci részesedése egyre csökkent, 1993-ban pedig elérte a mélypontot. A filmipar hanyatlása egybevágott az akkori koreai gazdasági helyzettel, és Kim Yeong-sam (kor. 김영삼, 金泳三) elnök kormánya (1993–1998) vállára hárult a feladat, hogy felélessze azt a nemzetközi versenyképességének megerősítésével. A gazdasági globalizáció részét képezte a média és a kulturális szektor is, a kormány pedig felismerte az e két szektorban rejlő lehetőséget, és terveket eszelt ki a médiaipar mint stratégiai iparág támogatására. A helyi filmipar promotálásához a kormány több irányelvvel járult hozzá, valamint a jaebeol (kor. 재벌) nagyvállalatokat is arra ösztönözték, hogy vegyenek részt a filmiparban. A jaebeol cégek hatalmas szerepet játszottak a filmipar infrastruktúrájának fejlesztésében, segítve ezzel a koreai filmek technikai fejlődését, modernizálását. Ennek eredményeképp a koreai filmipar már képes volt a hollywoodi filmekkel felvenni a versenyt és akár a box office teljesítményüket is túlszárnyalni.[2]
A koreai filmipar technikai fejlődése mellett a filmrendezők új generációjának munkája is nagyban hozzájárult a koreai filmek hazai és külföldi sikereihez. A fiatal, kortárs rendezők egy olyan hibrid stílust alkalmaztak, amely vegyíti a koreai kulturális elemeket a regionális és nyugati hatásokkal. Emellett a koreai hullám is jelentős szerepet játszik a koreai kultúra, és egyben a koreai média regionális,[3] illetve nemzetközi népszerűségében.
A Koreai Filmfesztivál története
A koreai filmek után érdeklődők Magyarországon a Koreai Filmfesztivál keretében élvezhetik kedvenc koreai filmjeiket és ismerkedhetnek meg régi klasszikusokkal vagy új kasszasikerekkel. A fesztivál évekig visszamenő történetéről főként saját weboldalukról tájékozódhatunk, azonban a 2017-es Koreai Filmfesztivál programfüzetében többet olvashatunk a fesztivál korai éveiről, valamint addigi statisztikáiról.
Az első koreai filmeket a Koreai Filmfesztivál keretében 2007-ben tekinthették meg a koreai filmek iránt érdeklődők. A fesztivál a Dél-Koreai Nagykövetség támogatásával indult útjára, akkoriban a Koreai Kulturális Központ, amely ma a fesztivál szervezéséért felel, még nem létezett. Az 1. Koreai Filmfesztivál repertoárjában az észak-déli konfliktussal foglalkozó, illetve történelmi és egyéb érdekes témájú filmek szerepeltek, amelyek a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban kerültek levetítésre. A 2. Koreai Filmfesztivál egy év kihagyással 2009-ben került megrendezésre. A fesztivál olyan sok nézőt vonzott, hogy az eredetileg kistermekbe szánt filmek vetítését nagyobb termekbe kellett áthelyezni, és a Dél-Koreai Nagykövetség a fesztivál sikerét látván úgy döntött, hogy onnantól minden évben megrendezi azt.[4]
2012-ben a Koreai Kulturális Központ megnyitásával a fesztivál az ő felügyeletük alá került. Megkezdődött a fesztivállal kapcsolatos vélemények begyűjtése, valamint megalakult a Magyar Koreai Filmklub is, hogy a kívánságok teljesítését a gyakorlatba is átültethessék. Ennek eredményeképp a 2014-es 7. Koreai Filmfesztivál már nemcsak Budapestre korlátozódott, hanem Szegedre, Pécsre és Debrecenre is kiterjedt. A bemutatott filmek száma is nőtt, az eddigi 5-10 film helyett immár 20-30 filmet vetítettek. A fesztivál kiterjedésének és népszerűségének köszönhetően a résztvevők száma is jelentősen nőtt.[5]
Ezentúl a Koreai Filmfesztivál minden évben, mind a négy városban megrendezésre került 2019-ig, még a pandémia korlátozásai sem tántorították el a szervezőket és résztvevőket.[6] Az eddigi legutóbbi alkalommal 2022-ben került megrendezésre Budapesten és Debrecenben a (15.) Koreai Filmfesztivál, ahol rekordszámú, összesen 38 filmet vetítettek.[7]
A Koreai Filmfesztivál programjai
A Koreai Filmfesztivál bár 2007 óta létezik, minden évben csak 2013-tól került megrendezésre[8]. A fesztivál időtartama eleinte csak néhány napos volt[9], azonban lassacskán öt nap, majd végül egy hét hosszúságúra nőtte ki magát.[10]
A fesztivál fő, egyben névadó eseménye a koreai filmek vetítése. Ezeket a filmeket különböző kategóriákba sorolják, a legutóbbi Koreai Filmfesztiválon bemutatott filmeket összesen 5 kategóriára bontották, valamint egy-egy filmmel nyitották és zárták az eseményt. A 2022-es év első kategóriája a Friss nevet kapta, itt a legújabb koreai filmek szerepeltek. A második kategória az Arcok, ahol egy koreai rendező filmjeire fókuszáltak. A Fókusz elnevezésű harmadik szekcióban egy adott témára összpontosító filmeket láthattak a nézők. Az Extra szekcióban rövidfilmek és animációk kerültek bemutatásra, végezetül pedig a Bónusz kategóriában ekkor az önismereti, sorsfordító találkozásokról szóló filmeket vetítettek.[11]
A filmvetítésen kívül azonban a fesztivál több programot is tartogat az érdeklődők számára. Ismét a 2022-ben megrendezett fesztivált példának véve a filmek mellé négy érdekes kísérőeseménnyel várták a résztvevőket. A közönségszavazás keretében a nézők ismét eldönthették, hogy melyik vetített film kapja meg a közönségdíjat. A Cinetalk nevet viselő program keretében az érdeklődők Byeon Yeong-ju (kor. 변영주, 邊永姝) rendező munkásságával foglalkoztak a bemutatott filmje kapcsán, akivel filmje vetítése után személyesen is találkozhattak. A kísérőprogramok közé tartozott még a londoni székhelyű koreai utcazenész, SUNGJOON előadása a budapesti Corvin sétányon és Corvin közben, valamint a fesztiválon bemutatott filmek egyike ihlette koreai tánc- és dalversenyben is kipróbálhatták magukat a résztvevők.[12]
Kitekintés
A koreai filmek iránt rajongók és érdeklődők Magyarországon az immár évente megrendezésre kerülő Koreai Filmfesztivál keretében ismerkedhetnek meg újabb koreai filmekkel. 2007-es indulása óta a fesztivál immár hatalmassá nőtte ki magát, az eleinte néhány napos vetítések mára már egy egész hetet magukba foglalnak, illetve a vetített filmek repertoárja is egyre jobban kiszélesedik.
A fesztivált illető legfrissebb kiírás jelenleg a 2022-es 15. Koreai Filmfesztivál felhívása, az idén megrendezendő fesztiválról még nem találni információt. Tekintve, hogy az utóbbi években a fesztivál időpontja az őszi hónapokra esik, feltételezhető, hogy a következő Koreai Filmfesztivállal kapcsolatos információk hamarosan elérhetővé válnak.
A koreai filmek szerelmesei addig a Filmklub keretében vehetnek részt koreai filmek bemutatóin. A programok közül a legaktuálisabb a Vigyázz édesanyámra! (kor. 말임씨를 부탁해 Marimssireul butakae, ang. Take Care of My Mom) című film vetítése, melyre 2023. május 26-án kerül sor Budapesten, a Koreai Kulturális Központ előadótermében.[13]
[1] Worthy, Blythe, Steve Choe, Sangjoon Lee, Benjamin Nickl, Emma Rayward, and Lee Sung-Ae. “The Appeal of Korea: Transnational Korean Screen Culture.” Australasian Journal of American Studies 39, no. 1 (2020): 149–151.
[2] Jeeyoung Shin, “Globalisation and New Korean Cinema,” in New Korean Cinema, by Chi-Yun Shin and Julian Stringer (Edinburgh University Press, 2019), 51–54.
[3] Jeeyoung Shin, “Globalisation and New Korean Cinema,” in New Korean Cinema, by Chi-Yun Shin and Julian Stringer (Edinburgh University Press, 2019), 57–58.
[4] 10. Koreai Filmfesztivál (Budapest: Koreai Kulturális Központ, 2017), 5–7.
[5] 10. Koreai Filmfesztivál (Budapest: Koreai Kulturális Központ, 2017), 9–12.
[6]„Fesztiváltörténet”, Koreai Filmfesztivál, 2022, https://www.koreaifilm.hu/fesztivaltortenet/. (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 21.)
[7] „Az Oldboy rendezőjének misztikus drámája nyitja a 15. Koreai Filmfesztivált”, 24.hu, 2022. október 13., https://24.hu/kultura/2022/10/13/koreai-filmfesztival-2022-park-chan-wook-byun-young-joo-filmek/. (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 21.)
[8]„Fesztiváltörténet”, Koreai Filmfesztivál, 2022, https://www.koreaifilm.hu/fesztivaltortenet/. (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 21.)
[9] 10. Koreai Filmfesztivál (Budapest: Koreai Kulturális Központ, 2017), 11–12.
[10] „Fesztiváltörténet”, Koreai Filmfesztivál, 2022, https://www.koreaifilm.hu/fesztivaltortenet/. (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 21.)
[11] „Filmek”, Koreai Filmfesztivál, 2022, https://www.koreaifilm.hu/filmek/. (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 21.)
[12] „Események”, Koreai Filmfesztivál, 2022, https://www.koreaifilm.hu/esemenyek/. (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 21.)
[13] „Vigyázz édesanyámra!”, Koreai Kulturális Központ, 2023. május 2., http://hungary.korean-culture.org/hu/954/board/706/read/122701. (Utolsó megtekintés: 2023. 05. 21.)