East Asia in Hungary: Digital Humanities Seminar for MA Students in Japanese, Korean, and Chinese Studies and Korea and the World Course (ELTE University 2021, 2023)

A koreai sorozatok (doramák) népszerűsítése Magyarországon


A koreai doramák (deurama 드라마) a koreai nyelven készült, Dél-Koreában megjelent minisorozatokat jelenti, melyeknek epizódszáma általában 12, 16, 24. A doramák két nagy csoportra oszthatók: modern és történelmi (sageuk 사극). A doramák az 1990-es elején indult koreai hullám (hallyu 한류) részeként terjedtek el először Ázsia több pontján, majd az Egyesült Államokban és Európában. A hullám által nem csak a filmművészet, hanem a koreai popzene (K-POP 케이팝), a konyhaművészet és a divat is elterjedt. De milyen szerepet kaptak a doramák Magyarországon?

A mai napig összesen csak 8 koreai sorozatot vetítettek le a magyar televíziócsatornákon, ami elég kis szám közel 15 év alatt, viszont büszkék lehetünk arra, hogy Kelet-Európában Magyarország az első, ahol koreai doramát vetítettek. Ez az emlékezetes dátum pedig 2008. március 10., amikor a Magyar Televízió leadta A palota ékkövének (Dae Janggeum 대장금) első részét, ráadásul szinkronosan. Az 54 részes sageuk akkora sikert aratott, hogy még ebben az évben augusztusban, majd 2010 januárjában is megismételte vetítését a Magyar Televízió. 

A második “ékkövet”, A Silla királyság ékkövét (seondeog-yeowang 선덕여왕) 2010. október végétől kezdték el sugározni, csupán egy évvel a koreai sugárzás után. Érdekesség a korhatárkülönbség. Míg Dél-Koreában 15 év volt a korhatár (ez manapság is elterjedt kor a sorozatoknál, amelyek véresebb jelenetet tartalmaznak), Magyarországon csak 12-es korhatárt kapott a sorozat. Vajon miért? Természetesen nem nagyobb a magyar gyerekek tűrőképessége, hanem nálunk ezeket a jeleneteket kivágták. 
Előbbi kettőt további két történelmi kosztümös sorozat követte, a 60 részes A királyi ház titkai (2011. február 28-tól), majd A korona hercege 77 résszel (2012. július 9-től). Azonban 2013-ban hatalmas fordulatot vett a Magyarországon vetített koreai sorozatok “történelme”. Megérkezett hozzánk a Pasta (파스타), mely alapjaiban változtatta meg az eddigi ismereteinket. Ez volt az első magyar szinkronos modern dorama, melynek epizódszáma már 20-ra csökkent (a korábbi 50-70 rész helyett). Ez volt az egyetlen magyar szinkronos modern dorama, majd a sort újabb három történelmi sorozat zárta, mintegy hároméves kihagyással, A fény hercegnője (2016 augusztus vége), A császárság kincse (2016 november), és a Királynő egy hétre (2017 október). Ezek a sorozatok már ismét 40-50 epizódból álltak és már a mai saeguk stílust képviselik. 

Ezek csupán ismert és lejegyzett adatok. De mi a nézők véleménye? Semmiképpen sem akartam csak a saját véleményemre támaszkodni, ezért egy kis felmérést végeztem egy kérdőív segítségével arról, kinek hogyan lett ez a világ az élete része. Ami a legmeglepőbb adat volt, hogy a 220 alanyből mindössze csak kettő volt férfi. Egy másik érdekes szempont az életkorok eloszlása:

Őszintén szólva azt hittem, hogy a középiskolai és egyetemi korosztály lesz a nézők túlnyomó többsége, de mint kutatásom is mutatja, a sorozatok a 41-65 éves korosztályban örvendenek a legnagyobb népszerűségnek. 
Habár a koreai filmipar filmeket is gyárt a sorozatok mellett, inkább az utóbbit preferálják. Ennek több oka is van. A nyugati filmekkel szemben, ahol központi téma a szexualitás, és a szereplők a filmekben 20 perc után, vagy a sorozatokban néhány rész után már teljesen levetik gátlásaikat, a doramákban van ideje kibontakozni a kapcsolatoknak, mélyebbek az érzelmek. Mivel a koreai filmek is 100-130 percesek körülbelül, siettetni kell az eseményeket, ezzel egy kissé nyugatias hatást elérve a cselekményben. A hosszabb cselekményszál által mélyebb tartalmakat, több fordulatot lehet megjeleníteni. Ezenkívül a doramák által egy bizonyos világ része lesz az ember, ahol részese lesz az eseményeknek, míg a filmek túl hamar véget érnek, amikor még bele sem élte magát a néző. Továbbá bővebb képet kapunk a szereplők életéről, az esztétikai környezetről, a cselekmények okáról és hatásairól. Valamint nem kell minden alkalommal az ízlésünknek megfelelő tartalmat keresni, hiszen akár napokig foglalkoztathat minket egy dorama. A sorozatok egyetlen hátránya, hogy néha vontatottá válhat a cselekmény. 
De akármennyire is szeretjük ezeket a sorozatokat, korlátozottan elérhetőek számunkra, legalábbis szinkronizált formában. Legalábbis szinkronosan. A streaming szolgáltatások segítségével (pl. Netflix) lehetőségünk van - még ha felirattal is - sorozatokat nézni. Természetesen ezek az oldalak nem ingyenesek, mégis a megkérdezettek 57,5%-a aktív felhasználója, köztük én is. Míg régebben még egyáltalán nem, vagy csak angol felirat állt a rendelkezésünkre, manapság szinte mindegyik doramánál megtalálható a magyar felirat. Azonban a kedveltségi listán a Netflix csak dobogós második helyet kapott. 142 fő (64,8%) használja a Viki (Rakuten Viki) felületét, amely kifejezetten csak ázsiai filmiparra specializálódott. Az előkelő harmadik helyet pedig a YouTube kapta (34,2%).  Továbbá két népszerűbb videómegosztó oldal jelent még meg a válaszokban, a Videa és az Indavideo. 

De akad-e lehetőség azoknak, akik nem a számítógép képernyőjét szeretnék csak nézni? Bizony, akad. Nem szükséges egy egész baráti társaságnak a laptop előtt ülni, ha a koreai filmipar mesterműveit szeretnék megtekinteni. Legalábbis nem egész évben. Elsőként 2007-ben tartották meg a Koreai Filmfesztivált a Koreai Köztársaság Nagykövetségének támogatásával. Ezt a filmfesztivált többen nevezik Koreai filmhétnek is, hiszen akár 5 napig is szórakoztathatjuk magunkat a rangos filmekkel. Eleinte a fesztiválnak csak Budapest, azon belül is az Uránia Filmszínház adott helyet, azonban 2014-től vidéki helyszínek is csatlakoztak (Szeged, Pécs és 2015-ben Debrecen), valamint Budapesten is több színtér közül lehet ma már választani.
Tavaly (2020-ban) tartották a 13. fesztivált, a Koreai Kulturális Központ szervezésében és mindenki várja már a 14. alkalmat.  Vagyis majdnem. Habár rengetegen hallottak a fesztiválról, mégis kevesen mentek el. Amikor megkérdeztem, hányan ismerik a Koreai Filmfesztivált, az emberek több mint kétharmada határozottan ismerte, ami jelen esetben 170 fő. Ezt szem előtt tartva, hogy lehet, hogy a fesztiválon csak 30 ember vett részt? Talán a filmek választéka? Biztosan nem, hiszen kimagasló filmek szerepelnek a kínálaton. Az időintervallum? Még munka után is van lehetőség egy filmre beülni, hiszen 21 óra után is vannak vetítések. Véleményem szerint sokkal több emberhez jut el a hír, de aki még nem ismeri Dél-Korea filmiparát, nem biztos, hogy ki meri próbálni, akik pedig hozzám hasonlóan heti vagy napi szinten nézik, elképzelhető, hogy szívesebben ülnek le egy sorozat elé, mint hogy egy kétórás filmért utazzanak. Akik részt vettek az eseményen teljesen mértékben pozitív véleménnyel voltak róla, hiszen nem csak filmek nézésére volt lehetőség, a KKK más érdekes bemutatókat is tartott (pl. tánc) és remek kezdeményezésnek tartják a koreai kultúra megismertetésére. 

Sokan a koreai filmek hatására próbálták ki a koreai konyhát, új ismeretségekre tettek szert, kezdték el a nyelvet tanulni. Még ha nem is beszélünk koreaiul, a “mi kis családunkban” mindenki tudja, mit jelent, hogy “oppa 오빠”, “saranghaeyo 사랑해요”, “hwaiting 화이팅”, vagy ha csak ennyit mutatunk: 

Mindazonáltal nem csak vetítéseknek adtunk helyszínt, hanem forgatásoknak is. Budapest olyan sorozatoknak szolgált helyszínéül, mint a 2014-es Doctor Stranger (닥터 이방인)  Lee Jong-suk, Jin Se-yeon, Park Hae-jin és Kang So-Ra főszereplésével, valamint a 2017-es Man to Man (맨투맨)  Park Hae-jin, Park Sung-woong, Kim Min-jung, Chae Jung-an és Yeon Jung-hoon főszereplésével.

Mire lenne szükség? Mindenképpen egy kis vérfrissítésre. Szeretjük a régi sorozatokat, de bátran merem állítani, hogy lenne közönség még több koreai sorozat és film magyar változatára. Nem feltétlenül szeretném megnézni a fent említett 8 sorozat egyikét ötödik alkalommal, amikor tisztában vagyok azzal, hogy vár rám még több ezer másik történet. Többen felvetették, hogy lehetne külön ázsiai televíziós csatorna csatorna is, hiszen kínai, japán és thai filmekből és magyar nézőikből is akad bőven. Mindenképpen érdemes lenne ezt a filmvilágot terjeszteni, mert nem sokan csalódtak benne. Anno az Animax TV világát is elhozták Magyarországra, amely által japán animéket nézhettünk magyarul, mennyivel lenne kevesebb sikere az Ázsia filmvilág 3D-s, élőszereplős változatának? 

Összességében elmondható, hogy aki egy koreai sorozatot megnéz, az nagy valószínűséggel utána többet is meg fog. A sorozatok lehetőséget adnak a kikapcsolódásra, egy új nyelv és egy új kultúra megismerésére, akár gasztronómiai, társadalmi és divat szinten is. A szereplők természetesek, a színészek a játékukkal pillanatok alatt elvarázsolnak minket. 
Mindenki emlékszik az első sorozatra, amit látott. Én úgy lettem a rabja a doramáknak, hogy a filmben megszeretett szereplők többi sorozatát elkezdtem megnézni. De mindegyik történetben akad egy színész, aki a néző szívéhez nő, a fájdalmas búcsúra pedig a legjobb megoldás viszontlátni, még ha egy teljesen más világban is. Végül azon kapja magát az ember, hogy mindenki a kedvence lesz, a “megnézendő sorozatok” listája pedig egyre hosszabbá válik. 

A kérdőívben szereplő kérdéseket itt olvashatják el.






Felhasznált irodalom:
A fotó forrása: https://www.pexels.com

 

This page has paths:

This page references: