East Asia in Hungary: Digital Humanities Seminar for MA Students in Japanese, Korean, and Chinese Studies and Korea and the World Course (ELTE University 2021, 2023)

Japán az 1930-as évek magyar filmhíradóiban


Japán az 1930-as évek magyar filmhíradóiban
            A filmhíradók a XX. század első felében a mozik rohamos terjedésével a propaganda egyik kedvelt eszközévé váltak. Kijelenthetjük, hogy a filmhíradózás a vizsgált korszakban, és az azt követő évtizedben élte aranykorát, ugyanis ekkorra vált az addigi hangtalan és fekete-fehér képkockákból először hangos, majd később színes felvétel, ami még jobban segítette a nézőközönséget a közölt események átélésében. Jelen tanulmányomban szeretném először röviden bemutatni a korabeli magyar filmhíradózást, majd közelebbről megvizsgálom, hogy hogyan, milyen formában jelent meg ezekben a híradókban Japán. Dolgozatom célja, hogy bemutassam a magyar-japán kapcsolatoknak ezt a vonalát, hiszen ez eddig háttérbe szorult a szakirodalomban.

Filmhíradózás Magyarországon
            Ahhoz, hogy a filmvásznon megjelenő képek összességét filmhíradónak nevezhessük, meg kell felelnie néhány kitételnek. A híradók nagyközönség elé kerülése mindenképpen periodikus kell hogy legyen, és a feldolgozott témák egymáshoz csak lazán, vagy egyáltalán nem kapcsolódhatnak. Mindenképpen valós eseményeket kell bemutatnia, amelyek döntő többségének aktualitásnak kell lenniük. A maradék általában színes hírek összessége. Végezetül az állandó terjedelem is rendkívül fontos.[i]
            Továbbá nem mehetünk el a mellett sem, hogy a vetített filmhíradók bár sok esetben objektívnak akarnak tűnni, azonban előfordul, hogy megjelennek benne bizonyos ideológiai színezetek, ezért forráskritikával kell őket illetnünk.
            Magyarországon ezeknek a kritériumoknak megfelelő filmhíradózás az 1910-es évektől indult meg. Az I. világháborút követő zűrzavar több egymást követő, de politikai ideológiájukban teljesen különböző vállalatot hozott létre, amelyek saját propagandájukat közvetítő filmhíradókkal látták el a nagyközönséget. A konszolidációt követően, a megszilárduló rendszer 1923-ben látta elérkezettnek az időt arra, hogy megalapítsa saját filmhíradókat gyártó vállalatát, így ebben az évben a Kozma Miklós (1884–1941) irányítása alá tartozó, és még ma is működő Magyar Távirati Iroda (MTI) kötelékeiben létrejött a sok egyéb mellett a híradókért is felelős Magyar Filmiroda Részvénytársaság (MFI). Az első általuk készített filmhíradó 1924. február 27-én került a mozikba Magyar Híradó néven.[ii]
            Kezdetben elsősorban magyar vonatkozású hírekből állították össze a híradókat, ám az MTI 1928-tól fokozatosan több külföldi hírszolgáltató ügynökséggel is csereegyezményeket kötött, így a külföldi hírek is egyre jobban színesítették a kínálatot.[iii] Meg kell itt jegyezni, hogy a moziba járó közönség eddig is láthatott külföldről származó híreket, hiszen országosan több mozi is vetítette az olyan nagy nyugati vállalatok filmhíradóit, mint a Paramount, a Fox vagy a Pathé.[iv] Mindezek ellenére mégis az MFI híradói voltak a legnézettebbek, ráadásul a ’20-as évek végétől minden mozinak kötelező volt ezeket vetíteni.[v]
            Az ebben a csereegyezményben részt vevő fő külföldi hírügynökségek a német Ufatonwoche, az olasz Luce, és a francia France voltak.[vi] Ez az egyezmény azonban nem csak azt jelentette, hogy az MFI vett át híreket külföldről, hanem azt is, hogy ezek az ügynökségek is belevették válogatásaikba a Magyarországon készült felvételeket.
            A következő lépést az 1931-es hangos filmhíradók bevezetése jelentette, amely a kontinensen harmadikként történt meg Emellett az eddigi körülbelül 4-5 perces terjedelmet is a duplájára emelték, ami egyenesen eredményezte azt, hogy egyre több külföldről érkező hír is bekerült a heti válogatásba. Pontosan emiatt a megnövekedett külföldi hírközlés miatt a filmhíradó nevét Magyar Világhíradóra változtatták. A sorozat utolsó válogatása 1944 decemberében, az 1084. adásával azonban lezárult, és átadta a helyét a csupán három számot megélt Hungarista Híradónak, majd a szintén rövidéletű Heti Hírek, és a Mafirt Krónika következett, hogy aztán az egészen 1991-ig futó Magyar Filmhíradó vegye át szerepét.[vii]

Japán az MFI által az 1930-as években összeállított filmhíradókban
            A Japánról Magyarországra eljutó híreket nem magyar stábok készítették, hanem elsősorban az Ufatonwoche német, Selenophon osztrák, majd pedig 1938 végétől a Dōmei japán hírügynökségek által legyártott felvételeket tekinthette meg a magyar nagyközönség. Az évtizedben azonban leginkább az Ufatonwoche által szolgáltatott hírek kerültek bele a heti válogatásokba.
            Az első, filmhíradóban Japánról bemutatott felvételek is az ő közreműködésükkel került Magyarországra. Ezt az 1925. márciusában láthatta a közönség, természetesen még hang nélkül. Az inzerten leírtak szerint, a mozgóképeken látható események egy Kwanto névre keresztelt hajó szerencsétlenségének következményeit mutatják be. Láthatjuk a zátonyra futott hajó roncsait, valamint partra vetett maradványait. A rövid, mindössze 34 másodperces snittet az áldozatok koporsóit körbeálló gyászoló tömeg, és a szertartást levezénylő buddhista pap zárja. Ezt a részletet az alábbi linken keresztül lehet megtekinteni.
            A ’20-as évekből még egy japánnal kapcsolatos hír szerepel, amely egy 1926. februári válogatásban kapott helyet, Ebben Teiko Kiwa japán énekesnő Magyarországra látogatásáról számolnak be úgy, hogy a hölgy városligeti sétáját mutatják be.
            A ’30-as évek elején a japánról készült hírek száma azonban hirtelen megugrott, és ez egészen az évtized végéig tartotta magát. Ez elsősorban a már említett hírügynökségek közötti nemzetközi egyezményeknek köszönhető, azonban a két ország egyre inkább javuló kapcsolata is mindenképpen közrejátszott, hiszen a hazai közönség nemcsak a filmhíradókból ismerte Japánt, hanem mind több és több, a szigetországot ismertető kiadvány készült, illetve nagy népszerűségnek örvendtek, a Japán kultúra különböző részeit bemutató előadások is. Mindezek mellett ekkorra tehető a két ország nagykövetségeinek felállítása, valamint nem szabad szó nélkül elmenni a különböző nemzetközi szerződések mellett sem, amelyek egy oldalra sodorták Japánt és Magyarországot az elkövetkezendő világégésben.[viii]

Háború
            Amennyiben megnézzük az ebben az évtizedben levetített Japánról készült filmhíradórészleteket, igen változatos képet kapunk. Legnagyobb számban a különböző háborús megmozdulásokról, harcokról készült felvételeket találhatunk. Érdemes megemlíteni, hogy az első, hanggal levetített hír is ehhez a témakörhöz kapcsolódik, amely 1931. novemberében, azaz még a hangos filmhíradók bevezetésének évében került a mozikba. Ezeken a felvételeken a mukdeni-incidenst követő japán-kínai csatározásokat mutatja be. A felvételeken a japánok által elfoglalt városokat, a romok között sétáló helyi lakosokat, valamint vonuló japán katonákat láthatunk. A felvételhez zene nem tartozik, csupán a helyben felvett hangok.
            Fontos megjegyezni, hogy a háborús felvételeknél, de több más alkalommal sem valószínű, hogy a valós eseményeket látja vissza a néző a filmvásznon. A korabeli technológia korlátai miatt ugyanis igen nehéz volt megfelelő módon elkapni a pillanatot éppen ezért főleg a harci jeleneteket később rekonstruálták, vagy csak a kamera kedvéért játszották el, így megkönnyítve a stáb dolgát. Sok esetben a hang sem a helyszínen felvett, hanem később tették hozzá. [ix]
            A második japán-kínai háború (1937. július 7. – 1945. szeptember 9.) kezdetétől fogva a magyar filmhíradók szinte minden héten beszámoltak a háború alakulásáról. Ezek között a hírek között találhatunk olyanokat amelyek egy-egy adott csatáról számolnak be, mint például Shangai bevételéről, vagy éppen Hainan szigetének megszállásáról, de olyanok is akadnak, amelyek a japán győzelmeket a szigetországban ünneplő tömegeket mutatják.
Fontos kiemelni, hogy bár a korszakban levetített hazai filmhíradók mentesek az olyan direkt utalásoktól, amelyek elárulnák a hatalom által preferált irányvonalat, azonban ezekben a háborúval kapcsolatos közvetítésekben bőven találhatunk apró jeleket, amelyek utalnak erre. Ilyen például a felvételekhez párosított zene, vagy éppen az inzertekre írt szöveg nyelvezete, és a levetített hírek maguk is. A két fél közül ugyanis mindig a japán kerül előtérbe, az ő szemszögükből kerül bemutatásra a háború. Ehhez természetesen hozzá kell venni azt a tényt is, hogy ezeket a híreket vagy a német, vagy pedig később a japán hírügynökség adta át.

Kultúra, sport
Rendkívül nagy népszerűségnek örvendtek még a japán kultúra különböző formáit bemutató közvetítések is. Ezeket legnagyobb számban 1932–1938 között találjuk. Legnagyobb számban a különböző vallási felvonulásokról láthatunk beszámolókat. Ezek között feltűnik újévi menet, vagy éppen a bőség istenének áldozatot bemutató ünnepség is. Az ezekhez a hírekhez tartozó inzertekben több hibát is észrevehetünk, mint például az olyan fogalomzavarokat, mint a „Kami istenség”.[x] Ezt az alábbi linken keresztül meg is tekinthetjük.
            A közönség ezek mellett szívesen fogadta a különböző sportesemények beszámolóit, de előfordultak a hagyományos japán sportokat bemutató felvételek is. Így bemutatásra került a Sumō, vagy éppen a Kendō is. A sportmérkőzések közül elsősorban a Magyarország és Japán között lezajlottakról számolnak be, amelyek vagy Magyarországon történtek, vagy pedig egy harmadik országban.

Egyéb témák
            Ezeken kívül még több más egyéb témával is foglalkoztak a híradások. Találkozhatunk olyan felvételekkel, amelyek egy Tokiót ért tájfun által hátrahagyott romokat mutattak be, míg egy másikban a császár születésnapján tartott fényűző felvonulást, és katonai parádét csodálhatták meg a nézők. Többször beszámoltak továbbá még politikai eseményekről is, mint például az országgyűlés megnyitása, vagy éppen az antikomintern paktum megkötése.
            A sporteseményeken kívül egyéb magyar vonatkozású hírek is előkerültek, amelyeket az MFI stábja forgatott, mint például a császári család tagjainak látogatásai Magyarországra. Ezek alkalmával a felvételek nagyszabású ünnepségekről, katonai felvonulásokról tudósítanak. Az évtized utolsó Japánnal kapcsolatos híre is Magyarországon játszódik, ugyanis az 1939-ben Kassán megtartott Japán kultúrnapokat örökítette meg.
            Az évtized japán vonatkozású filmhíradóit megnézve világosabb képet kaphatunk arról, hogy a moziba járó közönség milyen képet alakított ki a szigetország lakóiról, vagy legalábbis a központi hatalom milyen képet közvetített róluk. A ’30-as évek második felét látványosan dominálják a háborús beszámolók, 1937 előtt viszont sokkal változatosabb témákról értesülhettek a nézők, mint például kultúra, sport és politika. Mindenesetre Japán, ekkor mindenképpen egy baráti, de ugyanakkor nagyon egzotikus országként jelent meg a filmvásznon.
 
[iii] FEKETE Bálint: A Horthy-kori filmhíradók kutatása és használata az oktatásban, In: Médiakutató, 15. évf. 4. sz. 2014. 16-17.
[v] FEKETE Bálint: A Horthy-kori filmhíradók kutatása és használata az oktatásban, In: Médiakutató, 15. évf. 4. sz. 2014. 17.
[viii] WINTERMANTEL Péter, SALLAY Gergely Pál: A magyar-japán diplomáciai kapcsolatok története, 1918-1945, In: FARKAS Ildikó, SZERDAHELYI István, UMEMURA Yuko, WINTERMANTEL Péter (szerk.): Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből, Eötvös Kiadó, Budapest, 2009, 113-176.
[x]Tokió lakói folyóba mártják Kami istenség szobrát, hogy bő terméssel áldja meg földjeiket: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=391

A videók forrása:
Filmhíradók Online: https://filmhiradokonline.hu/ (Utolsó látogatás: 2021.05.14. 13:00)

This page has paths: