East Asia in Hungary: Digital Humanities Seminar for MA Students in Japanese, Korean, and Chinese Studies and Korea and the World Course (ELTE University 2021, 2023)

Tradicionális koreai táncok megjelenése hazánkban

Tartalomjegyzék
Bevezetés. 1
Tradicionális koreai táncok. 2
Buchaechum (부채춤) - Legyezőtánc. 2
Talchum (탈춤) – maszk tánc. 3
Janggochum (장고춤) – Tánc homokóradobbal és Jinsoechum (진쇠춤) 4
Geommu (검무) 4
Munmu (문무 – polgári tánc) és a Mumu (무무 – katonatánc) 5
Magyarországi megjelenés. 5
Összegzés. 7
Források. 8

Bevezetés

Mit is jelent az, hogy reprezentáció? Véleményem szerint az említett szónak egyénenként eltérhet a jelentése, mert nem minden embernek ugyanazok a dolgok jutnak eszébe egy-egy témáról és a véleményük sem feltétlenül egyezik. Így az, hogy kinek mi számít reprezentatívnak, nem egy egységes kép.
Ebben a dolgozatban a hagyományos koreai táncok megjelenését fogom bemutatni Magyarországi viszonylatban. A témaválasztásom egyik oka, hogy számomra a tánc az egyik legkifejezőbb művészi forma, ahol nem használnak szavakat, csak mozdulatokat. Ami még érdekesebb, hogy ezekkel rengeteg különböző érzelmet tudnak átadni a nézőknek, akik teljesen bele tudnak merülni egy-egy előadásba. Ez a koreai tradicionális táncokkal sincs másképp.
A dolgozat felépítése egy rövid áttekintéssel fog kezdődni, ahol bemutatom a hagyományos koreai táncokat, azt, hogy pontosan hol és miért adták elő ezeket. Itt fontos megemlíteni, hogy az írás terjedelmi korlátok miatt nem az összes táncot mutatja be, hanem csak azokat, amelyek relevánsak a hazai viszonylatot nézve. Ezután a magyarországi megjelenés lesz a fókuszban, az, hogy itthon milyen eseményeken találkozhatunk velük és hogy hol lehet akár tanulni is a különböző táncokat. Lezárásként egyfajta összegzést írok le, hogy vajon a koreai tradicionális tánc mennyire népszerű és hogy mondhatjuk-e reprezentatívnak Magyarországon?

Tradicionális koreai táncok

Ebben a fejezetben néhány hagyományos koreai táncot fogok bemutatni, amelyek relevánsak Magyarországon, mint Korea reprezentációja. Ahogy azt fentebb írtam, csak néhányról írok a terjedelmi határok miatt. Az idő múlásával a koreai tánc hagyományos formái a néptánc, a sámánista tánc és a különféle vallási táncok ötvözetévé vált.

Buchaechum (부채춤) - Legyezőtánc

Az első tradicionális tánc, amelyet bemutatok röviden a legyezőtánc, avagy a Buchaechum (부채춤).[1] A „Buchaechum” szó két koreai szóból származik. A „buchae” jelentése „legyező”, a „chum” pedig „tánc”. Ezt a táncformát általában nők adják elő és eredetileg sámánista rituálék alkalmával mutatták be. A koreai táncnak ez a hagyományos formája a vallási táncokból és a koreai néptáncokból fejlődött ki.[2] A táncot Gim Baek-Bong (김백봉)[3], az alapok megtanulása után építette újjá és fejlesztette tovább. Elősör 1954-ben[4] mutatta be közönség előtt, így láthatjuk, hogy maga a legyezőtánc nem nyúlik vissza olyan régre.
A Buchaechum előadások alatt a közönség nem csak a színes hanbokba öltözött táncos/ok látványos előadását látja, hanem egy széleskörű zenei skálát is hallhat. A táncot előadhatja egy táncos is, de csoportos fellépések is szoktak lenni. A csoportos koreográfiában az előadás sikere a táncosok mozgáskombinációinak minőségében rejlik. A felhasznált cikk írója szerint,

„amikor összeállnak és különféle formációkat hoznak létre, a táncmozdulatok kecses aspektusai egy nagy összefüggő áramlásban vetülnek ki.”[5]

A Buchaechum legyezőtánc nagymértékben támaszkodik a természet vitalitására és nem egyszerűen egy táncformának, hanem a koreai kultúra és örökség képviselőjének is tartják.

Talchum (탈춤) – maszk tánc

A következő tánc, amit bemutatok, a Talchum, vagyis a maszk tánc.  Ez a táncforma magába foglalja a táncot, zenét és a színházat is. Hat-tíz zenészből álló együttes kíséri az álarcos előadókat, akik humorosan tárják fel a társadalmi kérdéseket dalok, táncok, mozdulatok és párbeszédek drámai kombinációin keresztül.[6] Főbb témái az egyetemes egyenlőség és a társadalmi hierarchia kritikája, amelyet karikatúraként ad elő a nézőknek. Emellett megjelenik a férj, feleség és az ágyas szerelmi háromszöge; a kéjelgő és korrupt szerzetes; a jó és a gonosz küzdelme is.[7] E szórakoztatáshoz nem feltétlenül kellett színpad, elég volt egy üres tér, ezért gyakori volt, hogy piacokon mutatták be az előadásokat.[8]
A közönséggel való interakció és a társadalomkritika középpontba állítása hozzájárult ahhoz, hogy a Talchum az 1970-es és 1980-as években a fiatalok, különösen az egyetemi hallgatók körében terjedjen el.[9] A kezdetekben csak férfiak táncolták, azonban ez megváltozott és manapság a nők is fellépnek maszkos táncokban. A Talchum elősegítheti és megerősítheti a helyi kulturális identitást a helyi dialektusok és népdalok bevonásával, valamint a Talchum maszkos táncdrámák szintén fontos részét képezik a helyi fesztiváloknak.

Janggochum (장고춤) – Tánc homokóradobbal és Jinsoechum (진쇠춤)


A következő a Janggochum, egy olyan tánc, ahol a fellépők egy homokóra alakú dobon játszva táncolnak. A dob neve janggu (장구), amelyet sokszor fordítanak janggo-nak is, amelyről maga a tánc is a nevét kapta. A tánc fő eleme a dob, amelyet a zenész-táncos mindkét oldalán megszólaltat és a ritmusra táncol.
A másik előadásforma a Jinsoe tánc, amelyet az udvarban adtak elő rituális szertartások keretében és imádkoztak a hosszú életért és a jólétért, valamint a bőséges terméséért.[10] E tánc ötvözi a királyi udvari táncot és a hagyományos sámánista mozdulatokat is.

Geommu (검무)

A Geommu másik neve a kardtánc, amelyet a táncosok különleges jelmezekkel, táncmozdulatokkal és zenével adnak elő. A tánc közben az előadók kezében egy-egy kard másolat, replika vagy egy Kal nevezetű kardszerű eszköz van,[11] amelyet folyamatos mozdulatokkal szólaltatnak meg. Hat vagy nyolc táncosból álló csoport adja elő általában ezt a hagyományos táncot.[12]
A tánc a Koreai Három Királyság későbbi szakaszában keletkezett, a becslések szerint i. e. 660 körülre tehető.[13] Az évek múlásával, azonban sok változáson ment keresztül, amíg eljutott mai formájához.[14] A tánc közben viselt hanbok és részei együttesen alkotják a Joseon-dinasztia katonai egyenruhájának stilizált változatát. Hagyományosan kék, piros, sárga, zöld és fekete színei vannak, bár számos regionális variáció létezik.[15]

Munmu (문무 – polgári tánc) és a Mumu (무무 – katonatánc)

A két utolsó két tánc a munmu (polgári tánc) és a mumu (katonatánc). Mindkét táncot rituális szertartásokon adták elő és a táncosok száma a megtisztelendő szellemtől függött. A munmu táncosok fekete kalapot viseltek és mindegyik bal kezében furulyát tartott, jobbjukban pedig fácántollas pálcát, amely a békét és a jólétet jelképezte. A mumu táncosok piros kalapot viseltek és bal kezükben egy pajzsot, jobbjukban pedig egy csatabárdot tartottak, ami a hadsereg dicsőséges eredményeit jelképezte.[16] Ezekkel az eszközökkel együtt léptek fel általában csoportosan az előadók.
Ebben a fejezetben röviden megismertük a különböző hagyományos koreai táncokat, megtudtuk, mikor és miért adták elő őket. A következő fejezetben e táncok magyarországi megjelenését írom le, azt, hogy a mostani táncosok/tánccsoportok milyen eseményeken mutatják be a különböző táncokat.

Magyarországi megjelenés

Ahogy a koreai kultúra gyors ütemben terjed, Magyarországon is egyre több hagyományos és modern Dél-Koreához kapcsolódó termék, esemény jelenik meg. Így a tradicionális koreai táncok iránt érdeklődők is találnak több lehetőséget szenvedélyük kiéléséhez.
Az egyik fontos hely a Koreai Kulturális Központban szervezett tánc szakkörök, valamint előadások. Tavaly, 2022. augusztus 19-21. között megrendezésre került a 36. Mesterségek Ünnepe, ahol a „díszvendég” Dél-Korea volt.[17] Az eseményen több táncegyesület is fellépett, valamint voltak egyéni előadók is. Az egyik ilyen csoport a Jeju Különleges Független Igazgatású Tartományi Táncegyesület volt, akik a Taepyeongseongdae (tánc a békéért) és a Jinsoe táncokat adták elő. A Talchumot, vagyis a maszk táncot is megnézhették az érdeklődők. A több zenés előadás mellett Han Sang-eun, Buen Hyun Jei táncművészek is felléptek különböző táncokkal.[18]
A Koreai Kulturális Központ szervezésében táncoktatáson is részt lehet venni, amelyek magukba foglalják a fentebb említett legyezőtáncot, a janggochum táncot és a sangomu ogomu dobtáncot is.[19]
Emellett több csoport is létrejött az évek során, akik sok helyen fellépnek és akár még tanítanak is. Az egyik ilyen egyesület a Mugunghwa tánccsoport, amely 2013 februárjában alakult.[20] E csoport sok rendezvényen és versenyen részt vett már, amelyből látszik, hogy a koreai hagyományos táncok mennyire elterjedtek Magyarországon is. „A csoport munkájáért 2015 decemberében megkapta a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Miniszterének kitüntetését.”[21] Az említett Mugunghwa tánccsoport 2023. április 27-én az ELTE által szervezett 5. Diákkonferencia és koreai fesztivál kulturális programjainak keretein belül is fellépett, mind táncos, mind zenés előadásokkal. Az eseményen láthattunk Janggochum előadást, amely a már említett homokóra alakú dobbal történik, valamint geommut, vagyis a tradicionális kardtáncot is. A másik hasonló egyesület a Manwol tánccsoport. Ők 2015 szeptemberében[22] alakították meg a közösségüket és hasonlóan több fellépésük is volt.
Emellett blogok is létrejöttek, amelyek itthon népszerűsítik a hagyományos koreai táncokat, ilyen például a HoldUdvar nevezetű magyar internetes oldal.[23] A blog szerint az oldal

„elkalauzolja az érdeklődőket a koreai félsziget történelmébe az egyik legősibb művészeti formán, a táncon keresztül.”

A blognak Facebook oldala is van, ahol ugyancsak nyomon tudják követni az emberek a különböző eseményeket és érdekességeket.[24]

Összegzés

A fent említettek alapján látható, hogy a koreai hagyományos táncok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek Magyarországon is. A táncegyesületek, különböző események, valamint néhány blog is tovább emeli az érdeklődők számát.
A tánccsoportok sok eseményen és versenyen is részt vesznek, ahol különféle táncstílusokat adnak elő. Véleményem szerint mivel ezek a táncok igen különlegesek, a ruházat, zene és táncmozdulatok miatt könnyen meg tudja fogni az embereket, akik teljesen bele tudnak mélyedni egy-egy előadásba. Amint láttuk, már egyre több program is van itthon, ahol meg lehet tekinteni ezeket a fellépéseket, egyre több esemény kapcsolódik Koreához.
Összegezve és válaszolva arra, hogy a tradicionális koreai táncok tekinthetők-e reprezentatívnak Magyarországon, igen, véleményem szerint tekinthetők. A rengeteg lehetőség között biztos mindenki megtalálja azt, ami számára a legérdekesebb és amelyen keresztül új információkat és érdekességeket ismerhet meg/fedezhet fel Korea kultúrájáról.

Források

 
[1] Átírás az RR (Revised Romanization of Korean) rendszer szerint.
[2] „Buchaechum Amazing Facts On Korean Traditional Dance For Kids | Kidadl”, elérés 2023. május 14., https://kidadl.com/facts/buchaechum-amazing-facts-on-korean-traditional-dance-for-kids.
[3] A táncosnővel készült egy interjú, amelyet itt meg lehet tekinteni. 영문변역3팀, „Seventy Years of Kim Baek-Bong Dance Performed by Her Students”, Yonhap News Agency, 2014. november 12., https://en.yna.co.kr/view/MYH20141112010400345.
[4] „Buchaechum Amazing Facts On Korean Traditional Dance For Kids | Kidadl”.
[5] „Buchaechum Amazing Facts On Korean Traditional Dance For Kids | Kidadl”.
[6] „UNESCO - Talchum, Mask Dance Drama in the Republic of Korea”, elérés 2023. május 14., https://ich.unesco.org/en/RL/talchum-mask-dance-drama-in-the-republic-of-korea-01742.
[7] „Koreai Kulturális Központ”, Koreai Kulturális Központ, elérés 2023. május 14., http://hungary.korean-culture.org/hu/956/board/708/read/117007.
[8] „Koreai Kulturális Központ”.
[9] „UNESCO - Talchum, Mask Dance Drama in the Republic of Korea”.
[10] „Koreai Kulturális Központ”.
[11] „Geom-mu: The Korean Sword Dance - New World Encyclopedia”, elérés 2023. május 19., https://www.newworldencyclopedia.org/entry/Geom-mu:_The_Korean_Sword_Dance.
[12] „Geom-mu: The Korean Sword Dance - New World Encyclopedia”.
[13] „Geom-mu: The Korean Sword Dance - New World Encyclopedia”.
[14] „Geom-mu: The Korean Sword Dance - New World Encyclopedia”.
[15] „Geom-mu: The Korean Sword Dance - New World Encyclopedia”.
[16] Byong Won Lee, „Korean Court Music and Dance”, The World of Music 23, sz. 1 (1981): 35–51, https://www.jstor.org/stable/43562607.
[17] „Koreai Kulturális Központ”, Koreai Kulturális Központ, elérés 2023. május 19., http://hungary.korean-culture.org/hu/956/board/708/read/117007.
[18] „Koreai Kulturális Központ”.
[19] „Koreai Kulturális Központ”.
[20] „Mugunghwa tánccsoport -”, elérés 2023. május 19., http://hanyou.hu/mugunghwa/.
[21] „Mugunghwa tánccsoport -”.
[22] „Manwol tánccsoport -”, elérés 2023. május 19., http://hanyou.hu/manwol/.
[23] „HoldUdvar”, HoldUdvar, elérés 2023. május 19., https://holdudvar.blog/.
[24] „Facebook”, elérés 2023. május 19., https://www.facebook.com/holdudvarkoreaitancok.

This page has paths: