East Asia in Hungary: Digital Humanities Seminar for MA Students in Japanese, Korean, and Chinese Studies and Korea and the World Course (ELTE University 2021, 2023)

ITF Taekwondóról határon innen és túl

A koreai kultúra az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a popkultúrának köszönhetően szerte a világon, és számos országban, köztük Magyarországban is megjelentek koreai elemek. Egyre több városban fedezhetők fel koreai éttermek, amik egyrészt az ide települt koreai cégeknek, mint például a Samsung SDI, SK Battery, Lotte Aluminium stb. is köszönhetők. Másrészt a 2003-ban vetített Palota ékköve (koreaiul: Daejanggeum, 대장금) című sorozatban bemutatott koreai kulináris kultúra rengeteg magyar figyelmét keltette fel a koreai ételek iránt. A koreai kultúra növekvő népszerűségéhez Magyarországon a különféle streaming platformok, mint például a Netflix is hozzájárult, ahol egyre több koreai sorozat érhető el magyar felirattal. A koreai kultúra növekvő népszerűsége azonban nemcsak a médiában és a gasztronómiában, de a sportágakban is megfigyelhető. Magyarországon már évek óta jelen van az egyik legismertebb koreai sportág, a taekwondo (태권도 跆拳道). Cikkemben a Magyar ITF Taekwondo Szövetség történetét szeretném bemutatni, valamint a taekwondo jelentőségét és tanait is ismertetni fogom.
A cikkben a számomra fontos szakszavakat és terminológiákat koreaiul és kínaiul is feltűntetem. A koreai fogalmak a 2000 óta Dél-Koreában hivatalosan elfogadott hivatalos átírási rendszert, a Revised Romanization-féle átírást követik, ez alól mentesülnek az olyan koreai kifejezések, amik Magyarországon ismertek (pl. taekwondo, Szöul).

Kulcsszavak: Taekwondo, ITF, Magyarország, Korea, WTF, KFA, Taekkyeon, Choi Hong Hi, Harmat László
 

Mi a taekwondo, honnan ered?

Mielőtt megvizsgálnám a taekwondo történelmét Magyarországon, fontos meghatározni, hogy mi a taekwondo. A kifejezés három szóképből áll, a tae (태 跆) „rúgást” vagy „lábtechnikát”, a kwon (권 拳) „ütést” vagy „kézzel, ököllel való pusztítást” jelent, a do (도 道) pedig „utat” vagy „módszert” jelent.[1] A nevéből adódóan tehát elmondható, hogy ez egy olyan harcművészet, amiben a lábtechnika és kéztechnika együttes használatával, fegyver nélkül véded önmagad. A taekwondo azonban ennél több, nemcsak egy „sajátos életforma és viselkedésmód, hanem szigorú nevelési rendszer és filozófia is egyben, amely az edzések során önként vállalt katonai fegyelemmel párosul.”[2] Röviden, az elme és a test edzése során nagy hangsúlyt fektetnek az erkölcsi jellem fejlesztésére is. Mivel mostanra Dél-Korea nemzeti sportjává vált, előszeretettel hirdetik tiszta koreai harcművészetként, azonban számos harcművészeti stílust hordoz magában, amik Koreában megjelentek az elmúlt 2000 év során. Ilyen elemek például a japán karate-do (空手道), judo (柔道) vagy a kínai shaolin kung fu (少林武術) harcművészet, továbbá a gwonbeop[3] (권법 拳法), subak[4] (수박 手搏) és a taekkyeon[5] (태껸 托肩).
Legtöbben a taekwondo gyökereit a Silla-kor (i. sz. 669-935) hwarang[6] (화랑 花郞) harcosaitól származtatják, akik a taekkyeon technika elsajátítása mellett történelmet, konfuciánus filozófiát, etikát, buddhista erkölcsöt és katonai taktikát tanultak.[7] Ezzel igyekeznek a taekwondo tiszta őshonosságát legitimálni, azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hwarangok harci szellemük eszméjét nagyrészt a japán szamurájok és a bushidō[8] (武士道) tanai ihlette[9], tehát ahogyan említettem, egy eléggé sokszínű harcművészetről beszélünk.
A taekwondo gyakorlása során nem csak a különféle kéz- és lábtechnikákban részesülnek a tanítványok, ugyanakkor a taekwondo tanainak az elsajátításával megismerkednek a koreai szellemi kultúrára jellemző buddhista[10] és konfuciánus erkölcsökkel. Magyarországon a legfőbb 5 tan a következők:
  1. Udvariasság (yeui, 예의 禮儀)
  2. Becsületesség (yeomchi, 염치 廉恥)
  3. Állhatatosság (innae, 인내 忍耐)
  4. Önuralom (geukgi, 극기 克己)
  5. Rettenthetetlen küzdőszellem (baekjeolbulgul, 백절불굴 百折不屈)[11]
A tanítvány tehát az udvariasságon keresztül megtanulja tisztelni a mestereit és az idősebbeket, a becsületességen keresztül tetteinek és szavának a felelősségét vállalja. Az állhatatosság megtanítja őket a kitartó munkára, valamint az önuralom gyakorlása során önző vágyaiktól és érzéseiktől megszabadulnak, s ellenfeleik ellen soha nem kezdeményeznek alaptalan támadást. Végezetül a rettenthetetlen küzdőszellem folyamatos önfejlesztésre sarkallja őket.
A taekwondo azonban csak a huszadik század második felében kezdett el virágozni Dél-Koreában. A következőkben röviden bemutatom, hogy mi okozhatta a fellendülését, s hogyan került kapcsolatba Magyarország a koreai harcművészettel.
 

A taekwondo fellendülése Dél-Koreában

A taekkyeon már a Silla-kor óta jelen volt a félszigeten, s későbbi nevén, subak népszerűvé vált a japán gyarmati uralom előtt, azonban ez a harcművészet főleg a katonák számára volt elérhető. A japán gyarmati uralom ideje alatt (1910-1945) a koreai kultúra visszaszorult, a koreai nyelvet betiltották, és mindenféle katonai kiképzést megszüntettek, ami elősegíthette a nacionalista mozgalom kialakulását. Viszont minden igyekezet ellenére sem tudták a harcművészetek iránti érdeklődést visszaszorítani. „Sok koreai szerveződött földalatti csoportokba, és távoli buddhista templomokban gyakorolta a harcművészeteket. Mások elhagyták Koreát, hogy más országokban, például Kínában és Japánban tanulják a harcművészeteket.”[12] 1943-tól a japán karate és judo beáramlásával újra népszerűvé vált a harcművészet és 1945-től a felszabadulás után megindult az első taekwondo iskola Szöulban. 1945 és 1960 között különféle iskola indult, amik hagyományos koreai harcművészetet hirdettek, de valójában a taekkyeon/subak más-más aspektusát hangsúlyozták.
Choi Hong Hi (1918-2002, 최홍희 崔泓熙) tábornok kiemelkedő szerepet játszott a taekwondo történelmében, „a taekwondo atyjaként” is utalnak rá. Kezdetben 1946-tól koreai és amerikai katonáknak taekkyeont tanított, s később 1952-ben megszerezve Rhee Syngman (1875-1965, 이승만 李承晚) koreai elnök támogatását, minden koreai katonának kötelezővé vált a harcművészeti képzés. Ez óriási fellendülést okozott, s megsokszorozódott a taekkyeon iskolák és tanulók száma. A koreai háború alatt (1950-1953) a katonai téren elengedhetetlen eszközzé vált a taekkyeon. Végül 1955. április 11-én több mester és történész jelenlétében a Taekkyeon Konferencián a különböző stílusok és iskolák egyesítésére létrejött a „Taekwondo”, melynek nevét Choi Hong Hi javasolta.[13]
1961. szeptember 14-én létrejött a Korea Taekwondo Szövetség (Korea Taekwondo Association, KTA), amelynek első elnökévé Choi Hong Hi tábornokot választották, s ezzel visszaszorították a mesterek nézeteltéréseit. A KTA oktatókat és bemutató csapatokat küldött a világ minden tájára. A taekwondo hamar népszerűvé vált Dél-Koreában a középiskolákban és a főiskolákon. Ennek hatására Choi 1966. márciusában megalapította a Nemzetközi Taekwon-do Szövetséget (International Taekwondo Federation, ITF), amelynek elnökévé vált, s nem sokkal később lemondott a KFA posztjáról. A hangsúlyt az önvédelem módszertanára helyezte, nem pedig különösebben a sportra. 1971-ben a taekwondo névlegesen dél-koreai nemzeti sportággá vált.[14] 1973. május 28-án a KFA új elnöke, Kim Un Yong (1931-2017, 김운용 金雲龍) létrehozta a Taekwondo Világszövetséget (World Taekwondo Federation, WTF)[15], ekkor kettészakadt a taekwondo. A Taekwondo Világszövetség komoly erőfeszítéseket tett a versenyszabályok egységesítésére és világszínvonalú versenyek szervezésére, és az 1988-as szöuli olimpiai játékokon részt vehetett, mint hivatalos sportág.[16]

Az utóbbi időben a taekwondo ismét előtérbe került Dél-Koreában. 2016 óta a koreai taekwondo szervezet új célt tűzött ki magának.  A taekwondót szeretnék UNESCO örökségként bejegyezni[17], mint „emberi szellemi kulturális örökség” és „Korea első nemzeti szellemi öröksége”.[18] A legutóbbi konferencián a Gyeongnam Taekwondo Szövetség és az UNESCO promóciós csapata vett részt, ahol Han Kyu Hak (한규학), a Gyeongnam Taekwondo Szövetség elnöke a következőket mondta:

„A taekwondo a mi büszkeségünk a világ legjobb harcművészeti sportja, amelyet jelenleg a világ 211 tagországában jelen van, és világszerte mintegy 150 millióan gyakorolják. Remélem, hogy a taekwondo az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára kerül.”[19]

A taekwondo fokozatos népszerűsége és elterjedése az 1970-es években elérte Magyarországot is, ahol mostanra több ITF és WTF magyar taekwondo klub jött létre.
 

A Magyar ITF Taekwon-do Szövetség létrejötte

Jelenleg a Magyar ITF Taekwon-do Szövetség elnöke Harmat László (1947-) IX. Dan nagymester. Harmat László 1977-ben honosította meg a taekwondót Choi Hong Hi megbízásából, miután hazatért 10 évig tartó külföldi utazásáról. Utazása során nagy tudású koreai mesterekkel találkozott, akik taekwondót tanítottak neki. Így jutott el 1976-ban Choi Hong Hi taekwondo nagymesterhez, akinek tanítványa lett. Hazatérése évében 1977. szeptember 7-én megalapította a Magyar Taekwon-dót és megnyitotta az első Központi Edzőtermet Zuglóban a Bp. XIV. ker. Hermina út 23 szám alatti iskolában, ahol 70 fővel megtörtént az első edzés.[20] Ebben az évben a koreai taekwondo harcművészet megkezdte történetét Magyarországon is.
Az első edzések kemények voltak, és nehezen lehetett bekerülni a klubba, ahol komoly felvételi követelményeket szabtak ki a jelentkezőkre. „A jelentkezőknek feddhetetlen erkölcsi múlttal kellett rendelkezniük, fizikai képességfelmérő teszteket hajtottak végre, s ezen kívül is csak a klubvezetővel való személyes beszélgetés után lehettek tagok.”[21] Az 1978-as évben több színvonalas teljesítményt is produkált a klub és 1979-ben kezdődött meg igazán a taekwondo terjeszkedése Magyarországon, amikor Harmat legtehetségesebb tanítványai több városban, Budapesten és vidéken, is klubbot indítottak. A nagy népszerűségnek köszönhetően a budapesti központi klubbot Harmat átköltöztette 1981-ben Budára a Ganz Villamossági Művek Sportegyesülete jóvoltából a II. kerületi Marczibányi téri kék sportcsarnokába, ahol a létszám a 300 főt is elérte. 1982-ben Harmat kezdeményezésére megalakult a Taekwondo Elnöki Testület, melynek tagjai minden hazai klub képviselőjének az edzője, valamint az összes fekete öves mester. A testület tagjai döntenek minden fontosabb kérdésben.[22]
Az 1980-as évektől évről évre a világbajnokságokon színvonalasan teljesítenek a magyar válogatott versenyzők, ráadásul a Magyar ITF Taekwon-do Szövetség kivívta a nemzetközi szakmai elismerést is. Az utóbbi években a hirtelen berobbanó koreai popkultúrának köszönhetően a koreai taekwondo még nagyobb népszerűségnek kezdett el örvendeni, melynek hatására egyre többen próbálják ki ezt a koreai harcművészetet, ahol mind a fiatalok, mind a felnőttek felfedezhetik saját képességeiket és határaikat, miközben a taekwondo tanain keresztül megismerkedhetnek a koreai kultúrával. A Magyar ITF Taekwon-do Szövetség mesterei, Harmat László nagymester vezetésével, ezt figyelembe véve igyekeznek az alapító Choi Hong Hi nagymester örökségét ápolva, az eredeti tanításainak megfelelően szolgálni és népszerűsíteni a tiszta tradicionális ITF Taekwon-dót.[23]

 

Források

Glen R. Morris. „The History of Taekwondo”.  World Martial Arts Academy of St. Peters. 1994.   http://www.worldtaekwondo.com/history.htm, 2023. 05. 20
Harmat László. Taekwon-do. Budapest: Lapkiadó vállalat, 1984. 21 – 23.
Imsangwonui welbingbaendeu. „Taegyeon pumbakgi”. 2007.12.08. Naver.             https://m.blog.naver.com/PostView.naver?isHttpsRedirect=true&blogId=ins450&logN           o=45032245, 2023. 05. 20.
Moenig, Udo, and Kim Minho. „The Invention of Taekwondo Tradition, 1945–1972: When Mythology becomes' History'.” Acta Koreana 19, no. 2 (2016): 131–164.
N.N. http://taekwon-do.hu/bemutatkozas.html, 2023. 05. 20.
N. N. „Taegwondoreul yuneseuko yusane deungjaesikyeoya hamnida.” Woollim.             https://www.woollimkorea.net/beginning-of-woollim/view.jsp?sno=275, 2023. 05. 21.
Park Jung Yong. „Tetaegwondoreul illyu muhyeongmunhwajae yusaneurote”. Gyeongnam    sinmun. 2023. 04. 07. http://www.knnews.co.kr/news/articleView.php?idxno=1401156,         2023. 05. 21.
Pletcher, Kenneth. „Bushidō”. Britannica. 2023.02.14.             https://www.britannica.com/topic/Bushido, 2023.05.21
 
[1] Glen R. Morris. „The History of Taekwondo".  World Martial Arts Academy of St. Peters. 1994. http://www.worldtaekwondo.com/history.htm, 2023. 05. 20.
[3] A gwonbeop a japán gyarmat uralom után újból népszerűvé vált, kínai ökölvívó módszerek egy korábbi közös gyűjtőfogalmát jelenti. (Moenig, Udo, and Kim Minho. "The Invention of Taekwondo Tradition, 1945–1972: When Mythology becomes' History'." Acta Koreana 19, no. 2 (2016): 134.)
[4] A subak az 1950-es években vált újra népszerűvé, ami a gwonbeophoz hasonlóan ókori kínai ökölvívást jelent.  (Moenig and Kim. „The Invention of Taekwondo Tradition”. 134.)
[5] A taekkyeon olyan hagyományos koreai harcművészet, ami a taekwondo előfutáraként magában foglalja a kéz- és lábtechnikáikat az ellenfél kibillentésére, eldobására.  Jellemzője az úgynevezett pum bapgi (품 밟기), vagyis a "háromszögekben lépkedés". (Imsangwonui welbingbaendeu. „Taegyeon pumbakgi”. 2007.12.08. Naver. https://m.blog.naver.com/PostView.naver?isHttpsRedirect=true&blogId=ins450&logNo=45032245, 2023. 05. 20.)
[6] A hwarang „virágzó ifjakat” jelent, akik katonai kiképzéssel rendelkező nemes ifjak csoportját alkották. (Moenig and Kim. „The Invention of Taekwondo Tradition”.  136.)
[7] Glen. „The History of Taekwondo”.
[8] A bushido a szamuráj harcosok életét, attitűdjét meghatározó szellem, jelentése "a harcos útja". (Pletcher, Kenneth. „Bushidō”. Britannica. 2023.02.14. https://www.britannica.com/topic/Bushido, 2023.05.21.)
[9] Moenig and Kim. „The Invention of Taekwondo Tradition”. 157.
[10] „A huszadik század második felében számos harcművészeti szerző és rajongó azt állította, hogy a harcművészetek és a zen buddhizmus összefüggenek egymással.” (Bővebben: Moenig and Kim. „The Invention of Taekwondo Tradition”.  135.)
[11] Harmat László. Taekwon-do. Budapest. Lapkiadó vállalat. 1984. 23.
[12] Glen. „The History of Taekwondo”.
[13] A "Taekwondo"-t Choi azért javasolta, mert hasonlít a taekkyonra, így biztosítja a folytonosságot és fenntartja a hagyományt. Továbbá egyaránt leírja a kéz- és lábtechnikákat. (Glen. „The History of Taekwondo”.)
[14] „1972-től igyekeztek minden külföldi (kínai és japán) hatást eltűntetni, és a taekwondot úgy bemutatni, mint egy teljesen őshonos „tiszta” koreai harcművészet.” (Moenig and Kim. „The Invention of Taekwondo Tradition”. 157.)
[15] A WTF az egyetlen hivatalos szervezet, amelyet a koreai kormány a taekwondo nemzetközi szabályozó testületeként ismer el. (Glen. „The History of Taekwondo”.)
[16] Glen. „The History of Taekwondo”.
[17] 2011-ben a taekkyeon és 2018-ban a ssireum (씨름 角抵), tradicionális koreai birkózás, az UNESCO emberi szellemi kulturális örökség listájába felvételt nyertek. (N. N. „Taegwondoreul yuneseuko yusane deungjaesikyeoya hamnida.” Woollim. https://www.woollimkorea.net/beginning-of-woollim/view.jsp?sno=275, 2023. 05. 21.)
[18] Lee Hwa Yeon. „Taegwondo, yuneseuko segyeyusan deungjaedoelkka?” KBS News. 2016.07.02. https://news.kbs.co.kr/news/view.do?ncd=3305158, 2023.05.21.
[19]Park Jung Yong. „Tetaegwondoreul illyu muhyeongmunhwajae yusaneurote”. Gyeongnam sinmun. 2023. 04. 07. http://www.knnews.co.kr/news/articleView.php?idxno=1401156, 2023. 05. 21.
[20] Harmat László. Taekwon-do. (Budapest: Lapkiadó vállalat, 1994), 21.
[21] u. a.
[22] Harmat, Taekwon-do, 22.

This page has paths: