This page is referenced by:

• 1 media/Tradition1.jpg 2021-05-15T03:15:31-07:00 A Koreai Kulturális Központ 41 Kondorosy Blanka Zsófia image_header 2021-05-15T04:21:41-07:00 Projektünk keretében a Kelet-Ázsia reprezentációja Magyarországon című témakörben azzal foglalkozunk, hogy számunkra személyesen mi képviseli legjobban Kelet-Ázsiát, annak egy országát itthon, Magyarországon. Számomra – sok más felmerülő fogalom közül – a Koreai Kulturális Központ tölti be elsősorban ezt a reprezentatív szerepet.
  
  
  Magyarországon 2012. elején, Budapesten nyitotta meg kapuit a Koreai Kulturális Központ. Saját bevallásuk szerint

  az intézmény célja, hogy a hagyományos és a modern értékeket összekötő, szerteágazó koreai kultúrát bemutassa és közelebb hozza a magyar közönséghez.[1]

  Ezt rendkívül sokrétű és érdekes tanfolyamok és programok révén próbálják elérni, melyeket minden évben megszerveznek, mindig kicsit szélesítve is a skálát.
  
  Az említett tanfolyamok a Koreai Kulturális Központ falain belül kerülnek megrendezésre, amely mára már 3 emeleten várja látogatóit, tanulóit a főváros szívében. Ezek a tanfolyamok elsősorban kulturális tanfolyamok: koreai hagyományos festészet, kalligráfia, foltvarró műhely (patchwork), hagyományos táncoktatás, parataekwondo, taekwondo oktatás, K-pop cover dance, koreai főzőtanfolyam, valamint a koreai citerához hasonló hangszer, a gayageum oktatása.[2] Azonban a kulturális tanfolyamokon kívül koreai nyelvtanfolyamot is biztosít a központ minden érdeklődőnek, természetesen a maximális résztvevői létszámhatárig. A nyelvtanfolyamon 8 nyelvi szinten oktatnak a Sejong nevű tankönyvekből (세종한국어), a King Sejong Nyelvi Intézettel együttműködve. A tanfolyamon anyanyelvi tanárok oktatnak, bármilyen más nyelvtanfolyamhoz képest csekély kurzusdíjért.[3]
  
  Minden évben rendkívül sokféle programra kerül sor Magyarországon a Koreai Kulturális Központ jóvoltából. Többek között sokszínű előadások, úgymint zenei és táncelőadások, színdarabok, versenyek, nyílt nap a központban, irodalmi estek, a filmklub keretin belül filmvetítések, valamint állandó és időszaki kiállítások. Évente egyszer a nemzetközileg elismert koreai nyelvvizsga, a TOPIK letételére is lehetőség van itt, amelyet egyelőre Magyarországon csak ekkor egyszer, ezen a helyen van lehetőség letenni, így jelentős számú koreai nyelvtanuló jelentkezik rá. Ezeken kívül 2007 óta évente megrendezik a Koreai Filmfesztivált is, ami rendkívül sok nézőt szokott vonzani, mivel minimális áron, moziban van lehetőség minőségi koreai filmek megtekintésére. A rendezvény ideje alatt a fővárosban több moziban is vetítik a filmeket, de már Pécs, Szeged és Debrecen is csatlakozott Budapesthez. Erre a fesztiválra sokszor olyan látogatók is érkeznek, akik addig nem igazán voltak kapcsolatban a koreai filmekkel, zenékkel, kultúrával, de akár a filmfesztivált hirdető plakátok, szórólapok révén, akár ismerősök, barátok invitálására megnéznek egy vagy több filmet a vetítettek közül.
  
  Véleményem szerint a Koreai Kulturális Központ által szervezett programok, tanfolyamok nagyon jó eszközök a „soft power” gyakorlására, vagyis a vonzásra, annak elérésére, hogy egyre több ember érdeklődjön Korea iránt, és közelebb érezze magához Koreát és annak ügyeit. A soft power egy nagyon fontos tényező a mai politikában, hiszen hozzájárulhat egy adott ország gazdaságának fellendüléséhez is a világszintű pozitívabb megítélés miatt.
  
  Erre példa Korea is, amely a globális ügyekkel foglalkozó brit folyóirat, a Monocle 2020 december/2021 januári kiadásában, amelynek a „Soft Power Super Stars” címet adta, a 2. helyen végzett a világ országai közül soft power tekintetében, Németország mögött. Úgy fogalmaztak, hogy

  Korea globális színvonalat állít fel a szórakoztatás és az innováció terén.[4]

  Úgy gondolom, hogy ehhez a kiemelkedő helyezéshez – ha kis részben is a sok film, sorozat, zene, nagy koreai márkák és egyéb nagy hatást gyakorló tényezők mellett – hozzájárultak a korai kulturális központok is világszerte. Ezek közül is kiemelkedik a magyarországi intézmény, amely Európában a legnagyobb a központok közül, világszinten pedig az 5. legnagyobb.[5]
  
  A világ más koreai kulturális központjairól nehéz lenne átfogó képet alkotni, mivel jelenleg 32 ilyen intézmény működik világszerte. Területi eloszlásukat tekintve ebből az ázsiai és csendes-óceáni térségben 12 ilyen központ található (Vietnám, India, Indonézia, Japánon belül  Tokió, Oszaka, Kínán belül Peking, Shanghai, Hong Kong, valamint Kazahsztán, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Ausztrália), az amerikai kontinensen 7 (Kanada, az Amerikai Egyesült Államokon belül New York, Washington D.C., Los Angeles, valamint Mexikó, Brazília, Argentína), Európában 9 (Spanyolország, Franciaország, Egyesült Királyság, Belgium, Németország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Oroszország), ezen kívül Afrikában és a Közel-Keleten 4 (Törökország, Egyiptom, Egyesült Arab Emírségek, Nigéria). Ezt a nagy kiterjedést, magas intézményszámot látva talán az olvasó számára is beláthatóvá válik a korábbi állítás, miszerint a koreai kulturális központok szerepe közel sem elhanyagolható Korea soft powerét tekintve. 
  
  Az intézmények tevékenységét, úgymint program- és kurzuskínálatát, honlapjaik modernségét, intézményeik felszereltségét, aktivitásukat a jelenlegi Covid járvány alatt, és még megannyi aspektust úgy gondolom, komoly munka lenne összehasonlítani, mivel természetesen ezek mind olyan faktorok, melyek változnak, alakulnak idővel, a lehetőségekhez és igényhez mérten. Honlapjaik alapján azonban az elmondható, hogy a koreai kulturális központok mind igyekeznek koreai nyelvi órákat biztosítani az érdeklődők számára, hiszen ez egy fontos híd, mely által kibővíthetők a lehetőségek a Korea iránt érdeklődők részére, és így szinte határtalan mennyiségű Koreával kapcsolatos információt, anyagot tudnak értelmezni, befogadni a tanulók. Természetesen a nyelvórákon kívül kulturális programokat is biztosítanak, de ezek száma, mibenléte már nagyban eltér intézményenként. Mivel azonban alapjaik és céljaik is közösek, ezért fő jellemzőikben, módszereikben megegyeznek az központok, míg a különböző országokban való tevékenykedés, az ottani lehetőségek és koreai dolgok iránti igény terén fennálló eltérések miatt nagyban eltérőek is egymástól. Úgy gondolom, nagy vonalakban ennyit lehet elmondani a világban működő koreai kulturális központok összehasonlításának témájáról.
  
  Érdekes információ lehet, hogy ha a koreai kultúra iránt érdeklődők már ismerik a magyar központ oldalát, mindenképpen érdemes lehet ellátogatni más országok központjainak honlapjára is, mert ezeken keresztül egészen újszerű, értékes tartalmakat érhetünk el. Olykor még virtuális sétát is tehetünk az adott országban működő központban, ahogy azt a gyönyörű tokiói intézmény honlapján keresztül is megtehetjük.[6]
  
  Az említett 32 kulturális központonfelül létezik egy úgynevezett Online Koreai Kulturális Központ is, amely igyekszik online térben ellátni helyhez kötött társainak feladatait, már amennyi ezekből lehetséges.[7] Itt főleg online elérhető koreai előadásokat és kiállításokat tekinthetünk meg, valamint jelenleg elérhető egy live Youtube videó is, ahol folyamatosan lehetőség van koreai tartalmak megtekintésére.[8]
  
  Visszatérve a magyar Koreai Kulturális Központra (továbbiakban: KKK), fontosnak tartom kiemelni, hogy mennyi elektronikus felületen jelen vannak, ezáltal is azt célozva, hogy minél több emberhez eljussanak tartalmaik. Hivatalos honlapjukon kívül[9] megtalálhatjuk őket Facebookon,[10]Youtube-on,[11]Instagramon,[12] valamint blogot is üzemeltetnek, ahol saját bevallásuk szerint szélesebb ismeretanyaggal próbálják a koreai hullám terjedését támogatni.[13] Úgy gondolom, hogy ilyen módokon igyekeznek biztosítani mindenkinek azt a felületet, amit az adott ember legjobban kedvel, ahogy a leginkább el tud jutni hozzá és be tudja fogadni a Koreával kapcsolatos tartalmakat.
  
  Azoknak, akik kevésbé érdeklődnek a Hallyu (한류), azaz a Koreai Hullám[14] termékei iránt, vagy csak mélyebben meg akarják ismerni Koreát, sok-sok adat elérhető a magyar KKK honlapján életmód, társadalom, kultúra és művészet, turizmus, sport, történelem, államszervezet, gazdaság, valamint a Korea-közi kapcsolatok témában. Ezek sajnálatos módon – a fő- és alcímeket kivéve –csak angol nyelven találhatóak meg a honlapon, így a cikkeket sok érdeklődő magyar valószínűleg nem, vagy nem tökéletesen tudja megérteni.
  
  Az online tartalmak és sok érdekes információ mellett természetesen offline is sok értéket közvetít a KKK a magyarok felé. A Koreai Köztársaság és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének 30 éves évfordulója, azaz 2019 óta az intézmény a Frankel Leó utcában működik, és itt ad otthont több mint 4000 kötettel büszkélkedő könyvtárának is. Elmondásuk szerint a könyvtár

  „koreai, magyar és angol nyelvű irodalmi, történelmi, filozófiai, tudományos művekkel, művészeti albumokkal várja a látogatókat. Olvasásra, kutatásra alkalmas, csendes tér, külön gyerekekre tervezett szobával”

  is rendelkezik. Fontos tudni, hogy a könyvtár regisztráció nélkül, ingyenesen látogatható, így bárki, aki arra jár, vagy akinek ideje engedi, szemezgethet a kínálatából. Azonban sajnos itt is meg kell említenem egy hiányosságot: a könyvtárból való kölcsönzés egyelőre kizárólag koreaiak részére engedélyezett, mások csak helyben olvasásra használhatják a könyveket. Ezt igen különösnek találom, mivel az intézmény létezésének oka és célja az, hogy a külföldiek körében népszerűsítsék a koreai kultúrát, jelen esetben viszont éppen ők vannak kizárva a kölcsönzésből. Természetesen bizonyos szintig érthető ez az elővigyázatosság, de nem tartom helyénvalónak, és úgy gondolom, hogy egyszerű módon meg lehetne oldani a biztonságossá tételét, ahogy megtették azt más országok koreai kulturális központjaiban is. De természetesen nem látok rá az intézet hatáskörére, lehetőségeire jogi téren, így nem szándékozom erős kritikát megfogalmazni.
  
  Összegzésképpen elmondható, hogy a magyar KKK és a világ koreai kulturális központjai fontos szerepet töltenek be Korea népszerűsítésében külföldön, és sok lehetőséget adnak az érdeklődőknek a kultúrában és a nyelvben való elmélyülésre. Munkájukat nagyon értékesnek és fontosnak találom, és azt hiszem sokan hálásak érte, hogy hazánkban ilyen nagy és aktív koreai kulturális központ tevékenykedik. Természetesen nem működik minden téren hibátlan módon, de úgy vélem, sokkal több pozitívumot hordoz és többet ad az embereknek, minthogy a negatívumok hangsúlyozásával érdemes lenne törődnünk.
  
   
   
   
   
  
  
   
   

  ---

  [1] http://hungary.korean-culture.org/hu/7/contents/723(utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 11.)

  [2] https://hungary.korean-culture.org/hu/959/contents/729 (utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 11.)

  [3] https://hungary.korean-culture.org/hu/958/contents/727 (utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 11.)

  [4] https://www.korea.net/NewsFocus/Society/view?articleId=192236 (utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 11.)

  [5] https://www.kulter.hu/2019/11/fuzios-zenevel-nyilt-meg-az-uj-kkk/ (utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 11.)

  [6] https://smart360.jp/u/IcZPs6zH/?_t=1620847106761&startscene=scene1 (utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.)

  [7] Az említett Online Koreai Kulturális Központ weboldal:https://online.korean-culture.org/home/en/main (utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.)

  [8] Az említett élő Youtube videó:https://www.youtube.com/user/GatewayToKorea/live (utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.)

  [9] https://hungary.korean-culture.org/hu(utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.)

  [10] https://www.facebook.com/koreaikultura(utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.)

  [11] https://www.youtube.com/user/Koreaikultura(utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.)

  [12] https://www.instagram.com/koreaikultura/(utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.)

  [13] https://koreainhungary.blog.hu/(utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.)

  [14] Bővebben a Koreai Hullámról: https://www.aijcrnet.com/journals/Vol_5_No_5_October_2015/19.pdf (utolsó letöltés ideje: 2021. 05. 12.) Kim Bok-rae. ”Past, Present and Future of Hallyu (KoreanWave).” American International Journal of Contemporary Research.Vol. 5, No. 5 (October 2015): 154–160.

   

  
  Képek forrása:
  
  1. ábra: Koreai kulturális központok (új) logója
  By Korean Cultural Center - http://phil.korean-culture.org/KO/625/board/28/read/77341, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=73074590
  
  2. ábra: Országok legalább egy koreai kulturális központtal
  By A1candidate – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=24034337